Budapesti Nevelő, 2011 (47. évfolyam, 1-4. szám)
2011-01-01 / 1-2. szám
rozását is. Egy másik project keretében öt kollégánk újabb egyetemi végzettséget szerez, miközben félállásban dolgoznak. . A harmadik TÁMOP-programunk révén annak a húsz, család nélkül élő, migráns gyereknek a képzését újítjuk meg, akik nálunk tanulnak. Nekik a jövőben külön előkészítő osztályt indítunk, angolul tanítva a magyart, mint első idegen nyelvet. MJ: Találkoztam velük jövet a buszon. Ezek szerint most még az osztályokban szétszórva tanulják a nyelvet. Az egyszemélyi felelősség nyomasztja-e? HGY: Igazgatói pályafutásom első évében jelentett ez számomra inkább gondot, de az állandó pszichés teherként jelentkező felelősség is valamennyire megszokható. Ma már inkább csak stratégiai döntések előtt, illetve népszerűtlen intézkedéseket megelőzően érzem a nyomást. MJ: Mit tart az iskolavezetést nehezítő tényezőinek? HGY: Véleményem szerint a legnehezebb feladat megfelelni a folyamatosan változó jogszabályi környezetnek. A különböző törvények, rendeletek előírásai olyan mennyiségű adminisztrációs munkát követelnek meg, hogy az gyakran már nehezen tolerálható. Intézményvezetőként nagy kihívást jelent természetesen a demográfiai apály is. Nehéz feladat évről-évre megfelelő számú tanulót vonzani az iskolába, és bizony egyre nehezebb őket meg is tartani. Bizonyos körülményekre ugyan nem tudunk érdemi befolyást gyakorolni, de a feladatokat mindenképpen el kell végezni. Megfelelő szakmai háttér (igazgatóhelyettesek, tanárok, adminisztratív dolgozók, pedagógiai asszisztens, pszichológusok, fejlesztőpedagógus, szabadidőszervező, gyermekvédelmi felelős) mellett a nehézségeken eddig mindig úrrá tudtam lenni. MJ: Mi az intézmény filozófiája? HGY: Az általam vezetett intézmény pedagógiai tevékenységének alapját, ha úgy tetszik, filozófiáját négy tényező határozza meg. Az első a már említett ökoiskolai létből következik: a környezettudatos gondolkodás, a környezeti nevelés prioritása. Ez reményeim szerint nemcsak a természettudományos órákon, hanem a teljes oktatási-nevelési folyamat során megnyilvánul, akár a magyar, vagy a történelem órák keretei között is. Büszke vagyok arra a sok-sok bemutató órára, amelyek során kollégáim megmutatták, hogy mit is jelent mindez a gyakorlatban. Munkánk második pillére az elfogadás, befogadás. Nálunk nincs felvételi, iskolámban mindenkit szívesen látunk. Kollégáim csak a legvégső esetben buktatnak. Mindenkit igyekszünk a közoktatás rendszerében tartani. 2011/1-279