Budapesti Orvosi Újság, 1905. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1905-07-06 / 27. szám
566 Budapesti Orvosi Újság alsó fala, amiről az arra gyakorolt nyomás által meggyőződhetünk. Neuralgiánál sokszor található a bőr anaesthesiája, hyperaesthesiája; homloköböl genyedésnél nem ritka a bőr oedemája. Mindezen tüneteket tekintetbe véve, legtöbbször rhinológiai vizsgálat nélkül is felállítható a valószínűségi diagnosis. Döntő természetesen az orrvizsgálat. A homloköböl genyedéseinél megtaláljuk a megfelelő tüneteket: genyet a középső orrjáratban, a középső kagyló mellső végének duzzanatát, idült esetekben gyakran polypképződést is. Schulek Alfréd a budapesti egyet, szemklinika laboratóriumában készült kórszövettani készítmények szép sorozatát mutatja be és pedig 1. Trachomás felső áthajlási redő feltűnően nagy papillaris túltengésekkel. 2. U. a. (más eset). 3. Papilloma conjunctivae, az alsó áthajlási redő belső zugából (recidiva). 4. Melanoma (naevus pigmentosus pilosus) carunculae. 5., 6. Degeneratio amyloidea tarsi superioris, et formicis inferioris (elsődleges kórfolyamat). 7. Fibrosarcoma cons.bulbaris. 8. II. azon eset 1. recidiva. 9., 9.a. U. a., 6. recidiva. 10—11. U. a. 7. és 8. recid. 12. Melanosarcoma ad limbum conjunctivae. 13. U. azon eset, propagatio tumoris per inoculationem ad reg. plicae semitrnaris. 14. Carcinoma papillomatosum limbi et ad corneam recidivum. 15. Carcinoma valosum keratodes ad limbum conj. recidivum. 16. Episcleritis. 17. Tuberculosis iridis. 18. Tresis iridis et corp. ciliaris cum perforatione corneae. 19. Luxatio lentis, glaucoma sec., ectasia bulbi. 20. Iridocyclitis suppurativa metastatica post abortum. 21—22. Siderosis bulbi. 23. Melanosarcoma fusocellulare chorioideae in stadio II. 24. U. a. (más eset). 25. U. a. (más eset). 26. U. a. (más eset). 27. Tuberculosis chorioideae (közölve : Szemészet 1905. 2.). 28. Glioma retinae (közölve u. a.). 29. Glioma retinae. 30. Papillitis (oedema papillae) tumor cerebri esetében. 31. Haemangioma cavernosum retrobulbare congenitum, phthisis subsequens bulbi (közölve: Szemészet 1905. 2. szám). Szily Aurél: Hajképződés a Meibom-mirigyben. Két eset kapcsán egy eddig nem ismert teratologiai leletről számol be. Két sűrű lanago-gomoly mikroskopiai készítményét mutatja vetített képekben. Szerinte ezek egy dermatocysta tartalmát képeznék, mely létrejöttét annak köszöni, hogy ama szolid hámcsapok egyike, mely a rendes fejlődés folyamán mirigyhámmá válik, lefűződve és a conjunctiva alá jutva, ott a hajcsomók képzésére vezetett. Dr. Siklóssy Gyula bemutatja Acuitus-látás próbáit. Azok az ívek, melyek 7-féle szövegben, latin, góth, cyril, zsidó betűkkel, Snellen villákkal, Landolt körökkel és számjelekkel 20 darabban, továbbá zöld, sárga, kék, vörös alapon fekete Snellen jelekkel, valamint fekete alapon fehér Snellen jelekkel további 10 műlapon a tükrésző falán láthatók, correctura ívei a Franklin társulatnál esetleg megjelenő sorozatnak. A megjelenés, a hazai és a külföldi szakközönség érdeklődésétől függ. Az Acuitás táblák a tegnap ismertetett alapon vannak megszerkesztve : 1 cm. alapjel 1 m.-ről való felismerése 1 A. Másként: a látás élessége fordított viszonyban van a tárgy nagyságával, egyenes viszonyban a felismerési távolsággal. Tehát a vizsgálás távolsága szorzónak, a betű vastagsága centiméterben osztónak lép be, vagyis 5 m.-ről V7 cm. vastag betű felismerése 5: V7 · 5x7 · 35 Acuitás. Mondtuk tegnap, hogy az Acuitások számát megkapjuk, ha a vizsgálás távolságát megszorozzuk a betű vastagságának fordított értékével centiméterben. p . Az Acuitás táblák használatba vétele elég nehézséget okoz, ezt azonban megkönnyíthetjük azáltal, ha, 7 m.-ről vizsgálunk, akkor az Acuitások számtani sora 1, 2, 3, 4 stb., ami tehát 7 m.-ről 1, V2, V3, V4 stb. cm. vastag jelek felismerését jelenti, a Snellen-féle V értéknek számtani sorával azonos, V 02 kiindulással és ugyanannyi különbséggel. Tehát ha de 7 m, és így tovább, így az átlagos látási élesség Snellen szerint 35 A-nak, 7 A 5-nek, én szerintem 4 A-nak, vagy 7 A 7-nek felel meg. Ezeknek a látási próbáknak tehát az az előnyük, hogy megszüntetik azt az absurd rendszert, hogy magas értékű mérőegység törtjeiben beszéljünk; megszüntetik azt a sajátságosan visszás esetet, hogy az ép szemek vizsgálásánál 85'5°0-ban a határértéknél magasabb látási élességet (V=1'2, V = 1'4 sőt V = 20) kelljen kimutatnunk. Elősegítik a simuláló leleplezését: a gyenge látó nem tudja magát mihez tartani, mert a felvételt jelentő utolsó sort (mint a Snellen táblán) itt hiába tanulja be; a felvételt, ha a Snellen értéke az irányadó, alulról a 6-ik sor felismerése jelenti, — de nem képes a különböző táblákon végzett kísérleteknél — különböző távolságból ellenőrizve, az aggraváló szem mindig ugyanazt a szorzatot összesimulálni. Végül nagy előnye az Acuitás tábláknak az is, hogy különböző távolságban használhatjuk őket és hogy a hatóságok (bíróságnál, katonaságnál, vasútnál) nem jönnek zavarba a V= 5/7, V= 0 7, V = ^ stb. bizarr törtek láttára. Adott esetben ki van pl. mondva, hogy mozdonyvezetőnek legalább 35 A-nyi látással kell bírnia ; az orvos jelenti, hogy V = (28), tehát nem alkalmas, míg V ==■ (40) már igen. Dr. Siklóssy Gyula bemutatja Universal Examinatorát, mely mint vizsgáló készülék a látás élesség megállapítására, a színérzés mennyileges és minőleges megvizsgálására és a fényérzés kimutatására szolgál. A készülék zárt szekrényből áll, melynek elülső lapja ajtó alakjában szétcsavarható; itt vannak a hátulról elhelyezett villanylámpák által transparenter elhelyezett látáspróbák. A villanylámpák photometrálva vannak ; az állandó feszültséget, jelen esetben 105 V-ot galvanométer és elől kapcsolt ellenállás biztosítja. Az Universal Examinator kényelmessé, gyorsabbá, pontosabbá és egységessé teszi a látásélesség megvizsgálását. A vizsgálandó a tükörbe néz, a beállított jelet a tükörben mutatjuk neki, mellette állva a tekercsnek az ajtóban megjelenő részén. Egyszerre csak egy sor van előtte, nem ügyetlenkedik, nem tévelyeg. Áttérhetünk szükségből (analphabetánál) vagy ellenőrzés céljából azonnal más jelre: Snellen, Landolt jeleire stb. A pontosságot elősegíti az a körülmény, hogy az Acuitás táblákon (A= 1975-től A=7'0-ig) 16 nagyságban állapítható meg (V = 0'05-től V = 20-ig) a látásélessége, míg a fali táblákon csak 7, legfeljebb 10 sor áll erre a célra rendelkezésünkre. A színérzék vizsgálására szolgál a Siklóssy-féle chromoscop, mely Holmgreen mintájára van szerkesztve. Egy fémlemezen két nagy oldalsó s egy kicsiny középső színkorong forgatható. A középső korongon van a három főszín, ezek közül egyet beállít az orvos s felszólítja a vizsgálandót, hogy állítsa ugyanazt a színtbe a bal és a jobb oldali korongon. Baloldalt össze-vissza vannak a színek, — természetesen a központi felső kiskorong színei is közöttük — a jobboldalon Holmgreen színsorában meg is lehet tudni, hogy a színérzés rendes-e vagy tévesztés vagy vakság esete forog-e fenn, sőt ez osztályozható is. A jel vastagsága 4 cm.2 1 0-5 0-33 0-25 A 1-75 3-57 14 21 28 V 005 o-i 0-2 04 06 0-8 27. szám.