Budapesti Orvosi Újság, 1921. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1921-05-05 / 18. szám

1921, 18. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG szembetűnőbb a hypertonikus gyomornak gyors kiürülése. Egyes esetekben a duode­­nalis raphén is találhatunk elváltozásokat. Műtét közben a duodenum első részének elülső falán, ha a fekély itt van, egy fehér opálos területet láthatunk közel a pylorus­­hoz. A fekélyt hüvelyk- és mutatóujjunk közé foghatjuk. Ha a fekély a hátsó falon fekszik, a duodenum invaginatiójánál érez­hetjük. A fekély rendszerint solitaer, de lehet egy hátsó fali fekély, szemben az elülső falival. Határozatlan esetekben sohase nyis­suk meg a duodenumot, ha a fekélyt kívül­ről nem érezzük. Szövődmények: 1. perforatio, 2. vér­zés, 3. rák, 4. strictura keletkezése. A perforatio ritkán jön váratlanul. 200 eset közül csak 17-ben jött perforatio létre előzetes tünetek nélkül, azonban ér­dekes körülmény, hogy néha a remissio ideje alatt következik be perforatio. Mint a gyomorfekélynél is, a perfora­tio lehet acut, subacut és chronikus. Rend­szerint acutan szokott bekövetkezni. Acut perforatio esetében a tünetek tel­jesen megegyeznek a gyomorfekély perfora­­tiójáéval. A kezelés a perforatiós nyílás el­zárásában áll és ha a beteg állapota meg­engedi, mindjárt gastroenteroanastomosist is végezhetünk. Az ugyanis a tapasztala­tom, hogy a legtöbb esetben, a­hol ezt nem végeztük el, egy éven belül a tüne­tek megismétlődése miatt mégis csak mű­tétre került az eset. Ha a beteg állapota az anastomosis elvégzését nem engedi egyidejűleg az el­zárással végrehajtani, úgy csináljuk meg három hónappal később. Egy esetben, a­hol a beteg nem egyezett bele a műtétbe, a másodszor bekövetkezett perforatio kö­vetkeztében, későn végzett műtét alatt halt meg. A subacut perforatio appendicitis gya­núját keltheti fel. A béltartalom lassú ki­ürülése a jobb vesetájra és a felhágó vastagbél külső széle mentén, jobboldali tüneteket okozhat. De duodenalis fekély­nél a fájdalom kezdettől fogva jobboldali és ez appendicitisnél rohamosan fordul elő. Más esetekben egy jobb subphrenica­­lis tályog jön létre, a­melynek nem lehet mindig a pontos okát megállapítani. A tályog rendszerint elülső subphrenicalis abscessus alakjában jelenik meg. Chronikus perforatio: Hátsó fekély ki­marhatja a pancreast és így okozhat vér­zést, sőt egyes esetekben sárgaságot. Elülső fekély nem ritkán összekapaszkodik az epehólyaggal és ide tör be, ebben az esetben nem ritkán egy fistulosus commu­­nicatio jön létre a duodenum és epehólyag között. Vérzés: Valószínű, hogy a duodena­lis fekélyek legnagyobb részénél melaena van jelen észrevétlenül. Gyakran azonban a beteg által is észlelt melaena-rohamok játszódnak le. A legveszélyesebb a profás vérzés, mely a beteget éjjel lepi meg. Gyakran történik meg, hogy a beteg szé­kelni akar, felkel ágyából, de már útköz­ben összeesik a vérzés miatt. Komoly vérzéseket főleg a hátsó falon ülő fekélyek okozhatnak, a­hol az artéria pancreatico-duodenalist arrodálja a fekély. Érdekes, hogy ezekben az esetekben a vér­zést kevés tünet előzi meg, mint általában Wilkie is megállapította bonczolt eseteknél, hogy azokban az esetekben, a­hol igen kevés tünet volt jelen, a fekély majdnem mindig a hátsó falon ült. Mindamellett az elülső fali fekélyek is okozhatnak komoly vérzéseket. Megemlítendő még az a körülmény, hogy azoknál a betegeknél, a­kiknél műtét előtt vérzés volt, műtét után is előfordul­hat, bár a beteg absolut fájdalommentes. Balfour a Mayo-klinika anyagából mutatta ki, hogy az operált betegek 12,7%-a ka­pott vérzést műtét után, a­kiknek a műtét előtt már volt vérzésük. A műtétet a leggyorsabban kell végre­hajtanunk már az első vérzés után. Ha a vérzés az elülső falon van, a fekélyt kau­­terrel elpusztítjuk és verticálisan varrjuk, hogy így a pylorust ne kisebbítsük meg. Ha a fekély a hátsó falon ül, a fekély­­lyel, illetve a vérző ponttal kell directe fog­lalkoznunk, vagy ha ez nem lehetséges, lekötjük az artéria gastro-duodenalist. Mindkét esetben a vérzés csillapítása után gastroenteroanastomosist végzünk. Az egyszerű fekélyt követő rákja a duodenumnak sebészi ritkaságszámba megy és így nem kell számításba vennünk a kezelés folyamán. Ha azonban a duodé-

Next