Budapesti Sakk-Szemle, 1891 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1891-09-01 / 9. szám
9. sz. III. évfolyam. Előfizetési ára egész évre 2 frt félévre 1 frt. Megrendelések aBudapesti Sakk-Szemle“ kiadóhivatalába — Robicsek Zsigmond könyvkereskedése, Budapest, Erzsébet-tér 14. — küldendők. Kedd, szeptember 1-én. i. Kiadja a „Budapesti Sakkozó Társaság.“ A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz Budapesten, koronaherczegutera 2. szám alá küldendők. A sakkfeladvány-készítés művészete. in.) Fenyegetés. Lépéskényszer. Minden feladvány fenyegetésen vagy lépéskényszeren alapszik. Fenyegetés alatt értjük azt, ha világos kezdő lépésével közvetlen támadást indít meg a sötét hadállás ellen, s azt védelemre kényszeríti. Ha sötét nem védekezik e támadás ellen, akkor az a változat áll elő, amit fenyegetésnek nevezünk. Sötét védekező lépései a többi változatot hozzák létre. Lépéskényszeren alapszik a feladvány akkor, hogyha világos első lépésével fenyegetés összekötve nincs és a matt csak úgy erőszakolható ki bizonyos számú lépések alatt, hogy sötétnek lépnie kell s kénytelen világosnak mintegy kezére játszani. A lépéskényszeren alapuló feladványok általában becsesebbek, mint a fenyegetésen alapulók. Ez utóbbiaknál pedig nagyon fontos, hogy hánylépéses a fenyegetés. Háromlépéses feladványnál az első lépés után kétlépéses, négylépésesnél pedig háromlépéses fenyegetés van helyén. Ila mindjárt az első lépéssel matt fenyeget, az már gyöngíti a feladványt. VI) A feladvány hibátlansága. Ha valamely feladvány a műszlés követelményeinek nem mindenben felel meg, az csak értékéből von le, de azért hibásnak nem mondható. Hibás a feladvány akkor, ha abban a hadállás lehetetlen, vagyis olyan, amely valamely játszmából nem jöhetett létre. Hibás továbbá akkor is, ha mellémegoldást enged. A lehetetlen hadállás illusztrálására szolgáljon a következő példa: világos K g1, gyalogok f2—g2 —h2, h1, sötét K g8. Ez a hadállás lehetetlen, mert honnan jött az a gyalog h4-re ? Az oly feladvány, amelyben valamelyik fél hadállása lehetetlen, semmi értékkel nem bír. Mellékmegoldása van a feladványnak akkor, ha az a szerző által tervezett első lépésen kívül még egy vagy több más első lépéssel is megoldható. Ez a teljes mellékegoldás, amely a feladványt teljesen értéktelenné teszi, sőt feladványjellegétől is megfosztja. Ha a feladvány csak egyetlen egy kezdőlépéssel oldható meg, de a többi lépésekben egyes változatok többféle megoldást is engednek, akkor ez részleges mellékmegoldás, amely szintén sokat levon a fel-