Budapesti Szemle. 1857. 1. kötet, 1-3. szám
2. szám - IRODALMI SZEMLE - Petőfi fordítása. Petőfi és a német kritika
mányaival nemhogy ismertette volna irodalmunkat, de félreismertette. Ha használt, annyiból használt, hogy figyelmezteté a külföldet, hogy ahonnan ő roncsolva oly sokat közöl, ott kell lenni sok olyannak is, ami, nem roncsolva, bizonyosan ér valamit. A felczímzett gyűjtemény dicséretére meg kell jegyeznünk, hogy sokkal kevésbbé rosz, mint Kertbeny egyéb ajándékai. S itt az ő saját fordítmányait értjük, nem azokat, melyeket részint változatlanul, részint átdolgozva Dux, Hartmann, Szarvady, Dudu miután vett föl a gyűjteménybe. Tagadhatlan , hogy a fordításban elveszett az eredetinek naivsága és könnyűsége, s ennek helyét általában mesterkéltség s nehézkesség válta fel, hanem az eredeti becse, ha csak annyira mennyire is, a feszes, itt-ott toldozott és — a mi különben még legkisebb baj volna — versalakilag sem hű fordításon keresztül is átlátszik. Egyébiránt hogy „lapsusok" (amit Kertbeny maga lapsumnak mond az 578-dik lapon) itt is vannak, azon senki sem fog csodálkozni, ha Kertbenyt mint fordítót ismeri. Ezen lapsusokat azonban nem akarjuk sorolgatni. A bemutatott művek úgy vannak kiválogatva, hogy a német olvasó elég helyes fogalmat szerezhet magának a költő lyrai sokoldalúságáról. A gyűjteményhez Petőfi élet- és jellemrajza van csatolva. Sajnálni lehet, hogy Kertbeny itt is megtartja régi szokását s gyakran mesékkel, koholmányokkal keveri a valót, szóval, hogy megvan itt is az adatbeli hűtlenség. Mindjárt az életrajz első pontja hibával kezdődik: a költő születése Félegyházára van téve Kiskőrös helyett. Ez adat, igaz hogy csak 1857-nek elején derült ki tökéletesen , de 1857-nek derekán mégis tudhatta volna már Kertbeny is, sőt mint a költő életirójának kellett volna is tudnia. Közöljünk-e több adatot is annak bizonyságául, hogy Kertbeny adatai meg nem bízhatók . Elég lesz egyet kettőt felhoznunk,— csak például,— mert czáfolatba ugy sem akarunk bocsátkozni. Beszéli többi közt Kertbeny, hogy Dugonics anyját Szegeden mint boszorkányt megégették , a mi hogy mese, évszámokkal kétségtelenné van téve. Mondja alább, hogy Vajda Pétert elutasították a tanárságtól, pedig ő mint tanár halt meg. Megint később a bordaligenre kiváltképi szaporítói között Kisfaludy Károlyt említi, pedig ennek verseiben bordal sincs. — Kertbeny másik nagy hibája, hogy teli veszi száját s nevekkel akar imponálni. Ezen szokásától most sem állott el. — Petőfitől írt czikke egyébiránt általában dicsbeszédi hangon van tartva . Petőfi abban Magyarország „legnagyobb" költője általában, csaknem mindent ő talált fel, — majdnem még a délibábot is (547. 1.). Az olvasó legtöbb köszönettel lehet Kertbe n y ne k azon idézetekért, melyeket Gyulainak Petőfiről irt czikkéből közöl. (Ezen közlésekben a „gyermeteg", azaz „naiv", több helyt hibásan ,,kindlich"-nek van fordítva, ami „gyermeki"t jelent). Amit Kertbeny Gyulaitól vesz át, jobban fogja az idegent tájékozni, mint a többi beszéd mind. Méltánylandó (mert nem igen divatos), hogy Kertbeny, midőn Gyulai fejtegetését adja, mindig meg is nevezi hiven a forrást, melyből merít. Nem ily háladatos