Budapesti Szemle. 1858. 3. kötet, 7-10. szám

7–8. szám - KÉPEK AZ EMBERI MIVELŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL. – I. China és India. Csengery Antaltól

zás mindentől, a mi idegen, nem volt meg hajdan, míg a biro­dalom hatalmas volt és virágzó. A­mint azonban hanyatlásnak indult, azon mértékben látjuk növekedni a nép ragaszkodását ősi szokásaihoz , miknek követésére intették bölcsei, a mely arányban kezdett ingadozni hite hatalmában és dicsőségében, s kezdte ész­revenni , hogy veszély fenyegeti Kong-fu-cse tanításait. Ez időtől fogva mindinkább elszigetelték magukat a chinaiak más népektől, s a térítőknek, kik a VII. század óta a keresztyénséget is kez­dették hirdetni *) közöttök, valamint az arab , portugál, holland, franczia és angol kereskedőknek, kik becses portékái végett láto­gatták Chinát, sokat kellett szenvedniök a nép üldözéseitől. Innen van, hogy egész a közelebbi időkig csupán Kantong nevű kikö­tőben, itt is azonban szigorít korlátozás mellett, volt megengedve idegen népeknek a kereskedés. Csak napjainkban vívták ki az angolok, hogy még négy kikötőt nyitott meg a világkereskedés­nek a „mennyei birodalom." E zárkózásból következett,, hogy a mint mondom, egészen sajátságos műveltség fejlett ki a chinai nép közt, s következett egyszersmind, hogy míg a nyugati, főleg európai népek, érintkezésben az összes emberiséggel, mely foly­vást fejlődik és halad előre, a miveltség magasabb fokára emel­kedtek . China a miveltségnek csaknem azon fokán van jelenleg, mint ezred év előtt találták az arabok **). Megkövült mintegy régi szokásaiban, elmaradt avult bölcseségével, mert mások ta­pasztalásait nem akarta hasznára fordítani; egyoldalú, félszeg­­en műveltsége, mint azon emberé, ki csak elvétve fordul meg tár­saságokban. Ám vizsgáljuk e nép világnézetét, irodalmát, művészetét, családi és polgári viszonyait. Minden nép összes miveltsége, polgárisodása vallásos néze­tein alapszik. A chinai nép vallása egyoldalú anyagiság. Két ős okát hiszi ugyan a léteinek , két fő elemet, erőt és anyagot, mennyet és földet; de az erőt nem gondolhatja anyag nélkül, s a mit érzékeivel fel nem foghat, nem éri föl észszel. Hol istenről van szó, a mennyet említik ugyan bölcsei , menny alatt azonban *) A nestorianusok. **) 715-ben K. u. jelent meg az első­ arab kereskedő-hajó Kan-fu­ban. Nem tudni, a mai Kantong volt legyen ez, vagy egy kis helység Cse-ki­angban. Lásd Gützlaff történeti művét Chináról.

Next