Budapesti Szemle. 1858. 4. kötet, 11-14. szám
11. szám - ERDÉLY IRODALOMTÖRTÉNETE, különös tekintettel történeti irodalmára Szilágyi Sándortól
ERDÉLY IR 0 D A L O M T Ö íí I' É N E T E KÜLÖNÖS TEKINTETTEL TÖRTÉNETI IRODALMÁRA. Harmadik fejezet,*) A XVI-ik század utolsó éveinek nyomorai ismétlődtek a XVII-ik elején. Zsigmond lemondásai, a prágai biztosok foglalási törekvései, Rádul és Mihály ellenséges beavatkozásai leginkább fosztogatás kedvéért, s mindezek ellenében a pártmozgalmak által felállított ellenfejedelmek sükeretlen küzdelmei és bukásuk oly anarchikus állapotot idéztek elő, mely nem csak a múlt eredményeit tette semmivé, hanem minden kilátást egy jobb jövőre elzárni látszott. Kül segítség sehol sem mutatkozott, be a törekvések a felszabadulásra lehetlenekké voltak téve. Zsigmond az érdekében rendezett fölkeléseket könnyelműsége által meghiúsítván, pártja és nemzete bizalmát végkép elveszté. Goroszlónál és Brassónál annyi áldozat esett el, Borbély visszavonulása és halála annyira megrettente a kedélyeket, hogy lehetlennek tetszett Basta bekeblezési művét megingatni. Aztán az erkölcsi erőn kívül a politikai is tönkre volt téve. A mely helyeket a bolonok és hajdúk megkíméltek, megadóztatta az éhség, a ragály és dúló hadak *) Az első és második fejezetet lásd a Illik kötet 140 s köv. lapjain. — Szerk. B. P. SZEMLE. IV. KÖTET. 1