Budapesti Szemle. 1864. 20. kötet, 64-67. szám

64-65. szám - BÁTHORY GÁBOR ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGE. – Második közlemény. Szilágyi Sándortól

BÁTHORY GÁBOR ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGE. MÁSODIK KÖZLEMÉNY. — AZ ELSŐ HÁROM ÉV. Báthory Gábor első felléptével Kolozsvárt a rendekre és népre kedvező benyomást gyakorolt. Nyájas és lekötelező tudott lenni. Modora kellemes, szavai szívélyesek voltak. Senki sem találta botrányosnak, hogy a nők számára mindig volt egy egy bókja. Kedélyességre magyarázták, mert nem volt okuk azt hinni, hogy az ifjú férj őszintén ne szeretné nejét, kit a közvélemény — a daliás fejedelem alakját véve példányai, hihetőleg szépnek tar­tott. Nem volt ugyan a nép öröme zavartalan, mert a velejött haj­dúk nem egy házigazdát kitúrtak lakából,­­ de előttük ismeretes volt ezek garázdálkodása s ugy hitték, jövőre a conditiok hasonló kellemetlenségtől mentesekké teendik őket. Aztán a főurakat a feje­delemnek egy nyilatkozata kevéssé megdöbbentette. A lakomán t. i., melyet a rendeknek adott, némi naivsággal kérdé az asztali ven­dégektől : „miért ostromolta János király Szebent?" s maga felelt magának „mert a szászok pénzzel bővelkednek" és kis szünet után hozzáteve „aztán, urak, valaki Erdélyt birni akarja, Szeben városának kulcsait vegye zsebébe és úgy bírhatja a szászokat, valamint akarja." E mondatban egész uralkodási programm volt. ") Segesváry Bálint krónikája. Erd. Tört. adatok IV. K. 171. 1.,

Next