Budapesti Szemle. 1869. 15. kötet, 48. szám
48. szám - A KINCSTÁRI URADALMAKON LEVŐ TELEPÍTVÉNYKÖZSÉGEK rendezéséről. – Peterdy Gábortól
A KINCSTÁRI URADALMAKON LÉVŐ TELEPÍTVÉNY-KÖZSÉGEK RENDEZÉSÉRŐL. Miután a korona és kincstár-uradalmak haszonbérleti viszonya a megkezdett rendszabályozás alapján szerencsés és eredmény dús fejlődésnek indult, s biztos sikerrel kecsegtet, eljött az ideje hogy a kincstár-uradalmak telepítvény-rendszere is tárgyalás alá vétessék, s a jelen kor igényeinek megfelelő alapra fektettessék. Mielőtt azonban e kényes tárgy részletesebb taglalásába bocsátkoznánk, szükséges a telepítvények körül általában uralkodó téveszméket és ferde felfogásokat felderíteni és útba igazítani. Igen sokan vannak a külföldön, de találkoznak honfitársaink között is, akik folytonosan azon téveszmében élnek, hogy Magyarországban , különösen pedig a magyar kincstár birtokában az alföldön temérdek oly rengeteg pusztaság van, mely nemcsak hogy semmi jövedelmet nem hoz, adót nem fizet, hanem teljesen lakatlan és míveletlen vadpuszta, s csakis a farkasoknak és rókáknak meg a vándormadaraknak és szegény legényeknek szolgálnak kényelmes menedékül. Ez okból légió azon honboldogítók száma, a kik folytonosan a magyar kietlen puszták benépesítését tervezgetik, igézik és osztogatják a gazdátlan pusztákat, sőt a tudatlan népet még azzal is kecsegtetik, hogy a magas kincstár költözködésüket megfizeti, házaikat ingyen felépíti, 6—8—10 évre pénzzel segélyezi, és 15—20 évre adó és bérmentesen annyi földdel ellátja, a mennyi szemöknek szájuknak tetszik. Pedig a valóságban a magyar kincstárnak nemcsak hogy lakatlan rengeteg pusztái nincsenek, melyek semmit nem jövedel-