Budapesti Szemle. 1879. 20. kötet, 39-40. szám

40. szám - MUHAMMEDÁN FŐISKOLAI ÉLET. Goldziher Ignácztól

melyek a világi és exact tudományok mívelésére voltak rendelve Ezek voltak azon iskolák, melyek szorgalmas és emlékezetes működésének az európai tudományosság ébredésében, a philo­sophiai kutatás fölélesztésében, az orvostan, a csillagászat és egyéb természettudományok kiművelésében oly előkelő és a műveltségtörténet részéről már kellőleg méltányolt része van. Ezek azon iskolák, melyekbe Eaymundus Lullius, Michael Scotus, Matthaeus Platearius, Gerbert (később II. Sylvester pápa), Gerardus Cremonensis, Constantinus Afer és más tudo­mányt szomjúhozó európai tudósok zarándokoltak, hogy ott a muhammedán ifjúság közé vegyülve, elsajátítsák azon isme­reteket, melyeket az Európát szellemileg nagyban túlszár­nyaló muh­ammedánok a görög tudomány alapján kimű­veltek és átültettek a keresztyén világba, melynek az ily ismeretek irányában abban az időben oly kevés érzéke volt. Azon időben, midőn Európát a tudatlanság fekete sötétsége bonta el, e muhammedán főtanodák voltak a tudományos ismeretek fészkei, és valamint a jelenkor keleti embereit a tu­domány utáni vágyakodás, vagy a gyakorlati élet követel­ményei a párisi, berlini, müncheni stb. európai főtanodák felé vonzzák, úgy a középkori európai barátot az arabok tudomá­nyos hírneve a bagdadi, cordovai, sevillai, murciai, salaman­cai stb. arab főtanodák felé vonta a híres tanárok előadásaihoz, és a philosophiai, orvostani, csillagászati arab műveknek, melyek a tudomány örök classicusainak, a görög íróknak magyarázatát nyújtják, megismerése végett. Hazatérve, e munkákat latin nyelvre tették át és ily módon fordították leg­először az európai műveltség fejlesztésének hasznára. Hogy mit köszön az európai tudomány ez iskoláknak, és hogy mily világosan látható e befolyás meg mai nap is, egészen a tudományos terminológiáig, azt csak nem­rég a tudomány egyik szakaszára — az anatómiára — nézve nagyon vonzó módon mutatta ki a híres anatómus, Hürtl József egy úttörő munkájában, melyben egy tájékoztató bevezetés után sorra mutatja ki nekünk az anatómia műszavainak arab elemeit.*) Már pedig a nevek, melyekkel bizonyos tárgyakkal való fog­lalkozás alkalmával élünk, legbiztosabb keresztlevelei magok­­ ­) Das Arabische und Hebruische itt der Anatomie. Von Dr. Joseph Hyrtl (Bécs 1879).

Next