Budapesti Szemle. 1883. 33. kötet, 73-75. szám
74. szám - KOSSUTH EMLÉKIRATAIRÓL. (I.)278
Ha elnézés - vagy helyesebb névvel: kegyelet - alkalmazásáról lehet szó, ezt nem az emlékíratok stílja, nem az előadás frissesegének hiánya, hanem talán inkább masok az elbeszélt események számára lehetne igénybe venni. De ily értelemben a kegyelet, kivált a merő hallgatásban es szemet hunyásban nyilatkozó kegyelet, nem volna helyen ; ily értelemben maga Kossuth sem kívánta azt. Ő beszámolt. Közrebocsátotta két évi működésének elbeszélését, iratainak, levelezéseinek egy tetemes részét. Tettei és törekvései, sikerei és csalódásai fölött ítéletét a jövendőtől várja, bizton remélve és fönnen hirdetve, hogy a jövendő kor, a mai nemzet ellenére, neki fog adni igazat. Meddő fáradság volna e miatt Kossuthtal vitát kezdeni. Azonban, miután az idők csendes légáramlatában immár lassanként szerte foszlott azon sok tömjén illata, melylyel a hírlapok nagy része Kossuth Emlékiratait fogadta, és miután elhangzottak azon vezérczikkek is, melyek azok megjelenése alkalmával pro és contra keletkeztek, úgy véljük, az irodalom feladata lesz ide s tova hozzá látni, hogy az emigrationáális mozgalmak története tisztáztassék, míg a kortársak közül még elegen vannak életben, a kik az akkori eseményeknek tanúi voltak s egyben-másban fölvilágosításokat adhatnak. Némely kétségnek eloszlatásához és a sok homályos kérdésnek földerítéséhez talán maga az íratok fáradhatatlan munkássága szerzője is hozzájárulhat. Ez a két év, melynek sok titkos epizódjáról a magyar közönség előtt Kossuth Iratai lebbentik föl először a fátyolt, hazánk történetének egyik legválságosabb korszaka volt. Convulsiok bent és kint, engesztelhetetlennek látszó ellentét a hatalom és a nemzet között, európai bonyodalmak, államalakulás a szomszéd országban stb. stb. Ily időszakok eseményei, épen válságos voltak és titokzatos bonyodalmaik miatt minden időben jobban érdeklik a közönség figyelmét, inkább izgatják phantasiáját és ingerlik kíváncsiságát, mint a békés idők csendes munkálkodásának történetei. Sokan szeretnek elmerengeni emlékein, és beleringatni magukat a múlt iitok álmaiba ; önkénytelenül követik Kossuth szárnyaló képzeletét és szívesen ragadtatják magukat az ő erős hite által. Alasokai talán kifárasztott e testes három kötet olvasása, vagy etfiének megjelenésétől a másikéig elfelejtettek a részleteket