Budapesti Szemle. 1887. 51. kötet, 127-129. szám

128. szám - A KLASSZIKUS DRÁMA. (II.) – Kont Ignácztól

A KLASSZIKUS DRÁMA.*) Második és utolsó közlemény.*') H. Rövidebben bánhatunk a második kötettel. Arany és Csiky műfordításai Aristophanest és Sophoklest közönségünk­kel már megismertették. St.-Victor is ezeknek, valamint Euri­pidesnek csak annyi tért szentel, mint magának Aesch­ylosnak. Eljárását menti az a fölfogás, melyet e tragikusról nyilvánít. De azért mégis Sophokles minden darabja, Aristophanes kivá­lóbb komédiái és Euripides nő-jellemei röviden, de velősen vannak jellemezve. Inkább magukkal a költőkkel és korukkal, mintsem a darabokkal foglalkozik. S ez különösen Euripidesnél van helyén. Mert minek Euripides tizenhét darabját ily mun­kában tárgyalni, ha az euripidesi költészet általános jellemzé­sével beérhetjük. Hisz darabjai annyira hasonlítanak modern tragédiáinkhoz és oly elütök elődeieitől, hogy néhánynak be­mutatása által is fölfoghatjuk költészetét. S mást St.-Victor nem is akart. *) Les deux masques. Tragédie-Come'die. Par Paul de Saint-Vic­tor. Les antiques. I Eschyle. (551 p.) II. Sophocle, Euripide, Aristo­phane. Calidasa. (577 p.) Paris. Calmann Lévy, 1880—1882. 7 fr. 50 c. le volume. **) Az első közleményt lásd a Budapesti Szemle 127. számában.

Next