Budapesti Szemle. 1888. 54. kötet, 136-138. szám
137. szám - A TISZAVÖLGY SZABÁLYOZÁSÁRÓL. (II.) – Kvassay Jenőtől
hogy annak czélja vagy ez állapotot előidézni, vagy ahhoz támaszkodva azt kiegészíteni, tökéletesíteni. Ott, hol a folyók nagy esésű völgyekben kígyódzanak végig, rendszerint beágyazott és kellő szélességű mederrel bírnak, hacsak vízmennyiségükhöz képest rendkívül sok hordalékot nem hajtanak, miért is e szakaszokon a teendő a legkevesebb, a baj csekély, jobbára a partok rongálására szorítkozik; kiöntések, ha előfordulnak is, csak részlegesek és könnyen meggátolhatók; szóval a meder emésztő képessége egyensúlyban van a levezetendő vízmennyiséggel, daczára annak, hogy mind a vízmennyiség, mind a hordalék aránylag sokkal több, mint a folyónak alsó szakaszán. Eszményi végczélja tehát az volna minden folyószabályozásnak, hogy a medret legalább is oly állapotba hozza, mint az a felső és középső szakaszon rendszerint lenni szokott, vagyis, hogy egyensúlyban legyen a vízmennyiséggel és a hordalékkal vagy legalább is ezt lehetőleg megközelítse. Ennek azonban ellene dolgozik az esés csekélysége és részben maguk a kiöntések is, mert a medrében helyt nem találó víztömeg megszűnik a meder képződéséhez és föntartásához hozzájárulni, míg ellenkezőleg azokon a folyószakaszokon, hol a kiömlött vizek természetes vagy mesterséges akadályok miatt kénytelenek a mederbe ismét visszahúzódni, a meder már sokkal jobban ki van képződve, világos jeléül annak, hogy a nagyobb és kivált tisztultabb víztömeg a meder kiképzését elősegíti. Valamely folyónál a meder szabályozás háromféle módon történhetik, úgymint a meder mélyítése, szélesítése vagy irányának megváltoztatása által. Igen gyakran e háromféle eljárás nem külön-külön, hanem fölváltva, vagy együttesen hozatik javaslatba, a folyószakaszok állapota szerint. Vannak folyók, melyek nem egységes mederben folynak, hanem ágakra szakadnak — szigeteket képezve — ezeknél a mederszabályozáshoz a mellékágak megszüntetése is járulhat; másutt ismét a partok természetes magassága kiszakadások által van megrongálva, melyek közép és kis víznél nem működnek ugyan, de közép árvizeknél már elkezdenek túlcsordulni és igen gyakran a völgy elöntését okozzák, mielőtt az árvíz a természetes partokat elérte volna. Végül emberi kéz alkotta vízi művek járulhatnak hozzá, hogy a meder nem képes magát kellőleg be-