Budapesti Szemle. 1894. 80. kötet, 214-216. szám

214. szám - I. A VALLÁS-SZABADSÁG ÜGYE A KORPONAI GYŰLÉSEN 1605. – Károlyi Árpádtól

nem féltette ... A pohár, Mátyás meg a többi főherczegek türelmének pohara csordultig megtelt. Azon eshetőség előtt állának a magyar királyi ház herczegei, hogy Szent István birodalmának a török igától még szabad részei az uralkodó család jogara alól örökre elvesznek a családfő makacssága miatt, ki hihetetlen apathiával se a megegyezés terére lépni, se haddal a hadnak ellenállni nem akar, hanem összetett kezekkel nézi a fejleményeket. •­ Mátyás, Miksa, Ferdinánd és Ernő főher­czegek tanácskozni jöttek össze Linczben e rettegett eshetőség elhárítása czéljából s tanácskozásuk eredménye, mint tudjuk, prágai látogatásuk jön. Egyesült erővel, élő szóval kérték május havában császári bátyjokat, hogy országai érdekében nyissa meg magán­kincstárát s bízza a magyar ügyet öcscsei valamelyikére. Tolmácsuk a nyílt eszű gráczi főherczeg, Fer­dinánd, a későbbi uralkodó volt, a ki meggyőző beszéddel,1) az ékesszólás erejével kísérte meg Rudolfra hatni s a kinek nagynehezen sikerűlt is a konok uralkodótól kicsikarnia, hogy Mátyásnak teljhatalmat adott a Bocskayval való tárgyalások megkezdésére.2) így indultak meg a kiegyezési alkudozások viteléhez kiszemelt biztosok, Forgács Zsigmond és az öreg Pogrányi Benedek,3) június hó 4-dikén Prágából — a­hová őket a gon­dos Mátyás már jó előre berendelé — Lengyelországon keresztül, Bocskayhoz, a­kihez Kassára csak a hó legutolsó napján érkeztek meg, miután Rudolf szokásos késedelmezése miatt utasításuk, megbízó levelek és a Mátyás részére kiállított királyi meghatalmazás csak útközben, jó darab idő múlva kül­detett titánuk.4) Kassán még a nagytekintélyű Thurzó György is, nyugati Magyarország protestánsainak s az egész magyar ágostai egyháznak e főoszlopembere hozzácsatlakozott Forgá­­ c) Aguccioni írja május 23-ikáról, hogy Ferdinánd olyan gyö­nyörű beszédet intézett Rudolfhoz, «a minél szebbet és jobbat kívánni sem lehet.» (U. o.) 2) A fölhatalmazó levél ered. 1605 május 28. a bécsi udvari levéltárban. 3) 1605 augusztus 3. kelt számadó jelentések a Magy. Tudom. Akadémia kézirattárában. 4) Az utasítás és a megbízó, sajnos, hiányzik.

Next