Budapesti Szemle. 1901. 106. kötet, 292-294. szám
293. szám - SZEGED MONOGRAPHIÁJA. (II.) – Czímer Károlytól
SZEGED MONOGRAPHIÁJA. Második és utolsó közlemény.*) Erős helyi hazafiságtól fölbuzdulva, Szeged népének a Hunyadi-ház iránt tanúsított ragaszkodását és a török háborúkban való közreműködését a tényleges mértéknél sokkal többre becsüli és fölhevülésében néha nagyon is elveti a sulykot, mondván : «a szegediek támogatása hiján Hunyadi aligha képes azon sikereket kivívni, a melyek által európai hírű dicsőséget aratott». (I. 72.) Azon önámító ábrándozása sem felel meg a történeti valóságnak, hogy a 60,000 főre becsült keresztes néphadat, amely 1456-ban Nándorfehérvárat a török túlerő ostroma alól fölszabadította, Hunyadi és Kapisztrán Szeged város és vidékének lakosságából toborzotta össze (I. 74—75.), mert a történeti igazság az, hogy Nándorfehérvár megmentésére Cseh-, Morva- és Lengyelországból, sőt Ausztriából is jöttek keresztesek s az egész Duna-Tisza rónája megmozdult a fanatikus barát szavára, úgy hogy még a köznemesek is nagy számban özönlöttek a Nándorfehérvár alá siető keresztes hadhoz, a mely az egész magyar alföld fegyverképes népének csatlakozásával emelkedett 60,000 főre. Föltűnő csalódás itten még az, hogy a Nándorfehérvár megmentésében kiváló szerepet játszott és 200 hajóból álló naszádos csapat részben Szegeden szereltetett föl és innen indult ki (IH. 481.), mert 40 hajó Nándorfehérvár hadi kikötőjében Szilágyi Mihály felügyelete alatt készült és ő szerelte föl azokat, Hunyadi pedig ezalatt a Dunán található hajókat Budánál és Péterváradnál gyűjtötte össze. Az egykorú kútfőkben nincsen említés arról, hogy a Tisza melletti városok hajóit is *) Az első közleményt lásd a Budapesti Szemle 29 2. számában.