Budapesti Szemle. 1904. 119. kötet, 331-333. szám
333. szám - ÉRTESÍTŐ - Rugonfalvi Kiss István: Radvánszky György házassági pöre. – Acsády Ignácztól
gyöngéd árnyalatokban oly gazdag sajátságot, holott épen az ellenkezőt, durvaságot érzünk rajta. Nem a tájszólás lelke nyilatkozik Arany, Petőfi és Jókai stíljében, hanem az író lelke. A könyv csinos kiadású, s ami ennél több méltánylatot érdemel, helyesírása nem követi Wlassics rendeletét, hanem az Akadémia szabályait. A kiadó társulat, úgy látszik, a Jókai iránti kegyeletből tette ezt, mert senki sem volt nagyobb ellensége az új helyesírásnak, mint Jókai. Amikor az Akadémia első osztálya a helyesírás ügyében tanácskozott, Jókai keservesen panaszolta, hogy mennyire elcsúfítják a lapok munkáit helyes, vagy jobban mondva helytelen írásukkal. Különösen a még meg nem magyarosodott idegen szék helyesírása ellen kelt ki nagy erélylyel. Aranyról szintén tudjuk, hogy írt is az új helyesírási mozgalmak ellen. Petőfi, ha él, bizonyára rútul összeszidja Wlassicsot, tanácsadóival egyetemben. Wlassics rendelete nemcsak helytelen volt, de nem is volt jóhiszemű. Szabad választást engedett a tanintézeteknek az Akadémia s az ő helyesírása közt, de eltűrte, hogy a tankerületi főigazgatók üldözzék az Akadémia helyesírását. Váljék dicsőségére! —I. Radvánszky György házassági pöre (1124—25). Irta és adattárral ellátta Rugonfalvi Kiss István. Budapest, kiadja Hornyánszky Viktor, 1904. A szatmári békére következő mozgalmas időszakban és a híres 1722/3-iki országgyűlés után, mikor a nőági örökösödés törvényesen rendeztetvén, az udvar nem szorult többé a protestánsokra s újra szabad kezet engedett azoknak, kik Kollonics szellemében Magyarországban minden eszközzel helyre akarták a vallás egységét állítani, támadt a hű ágostai evangélikus és annak idején erős kurucz Radvánszky-család egyik sarjának, Radvánszky Györgynek az a gondolata, hogy eljegyzi magát egy katholikus hajadonnal, Petrőczy Erzsébettel, kinek anyja, Révay Erzsébet, a katholikus vallásnak nemcsak buzgó, hanem fanatikus híve volt. Természetes, hogy katholikus részről megragadták az alkalmat, hogy Radvánszky Györgyöt megtérítsék s midőn ez nem sikerült, módot kerestek, hogy a házasság megkötését meghiúsítsák. Ki is eszelték, hogy a házasulandók közt negyedízi rokonság, vagyis olyan akadály forog fenn, melyet csak dispensatióval