Budapesti Szemle. 1904. 120. kötet, 334-336. szám

336. szám - KHINA ÉS JAPÁN A XX. SZÁZAD KÜSZÖBÉN. – Gr. Vay A. P.-től

képes, a tengerparti szomszédos ázsiai területet kivéve, inkább a déli tenger felé fog tekinteni, és ha ez irányban becsvágya már­is mértéktelen a nép élénk képzelőtehetségét, fáradhat­lan munkaerejét, bámulatos harczképességét ismerve, épen nem lepne meg, ha telepítési vágyainak utópiáját Austral­ázsiában keresné. Japánra tagadhatatlanul fényes jövő vár. Földje gazdag, fekvése Kelet-Ázsia és Nyugat-Amerika közt kereskedelmi és hadászati szempontból egyaránt előnyös. Népe egészséges, erős, szorgalmas és e mellett olyan assimiláló képessége van, a­milyet más népfajoknál alig találunk. Mai meglepő győzelmeinek alapokozói első­sorban az alkalmazkodási képesség, mely gyorsan elsajátította Nyugat összes vívmányait. Másodszor a hajdani vas­szigorú kormány­zási rendszer, a­mely megalakította a mai katonát. De hogy Japán jelenét kellőleg megértsük, szükséges egy futólagos pil­lantást vetni múltjára. Mindenekelőtt nem szabad felednünk, hogy a régi Japán hűbéralapra volt helyezve. Az ország meg­annyi kisebb-nagyobb területre volt osztva, melyeknek élén egy-egy daimyo vagy vezér állott, mint a­hogy nyugati császárságok földjét őrgrófok és bárók védelmezték, igaz­gatták. E feudális rendszer természetes következménye a folytonos határvillongás és csatározások. És így volt ez Japán­ban is, a daimyok szakadatlan ellenségeskedés közepett éltek, uralkodásuk kisebb-nagyobb harczok folytonos lánczolatát alkotta. Hasonló viszonyok mellett az első állás a katonai volt és miként az európai nemesség megalapítója a lovag, úgy Japánban a samurai, és a­mint a német Ritter alkot magának egy érdekeit védő jogrendszert, melyet Faustrechtnek nevez­tek, épen úgy megvolt e nép harczosainak is kizárólagos katonai törvénykezése. A társadalom kivételes osztálya a katonai. Ez osztálynak szigorú rendszabályai és külső szervezete mellett van egy teljesen kifejlett belső élete, erkölcstana, sőt bizo­nyos fokig vallása is. Mint minálunk a lovag megterem­tette a lovagiasság korszakát, épen úgy a fölkelő nap földjén is megalakul a samurai etnikája, a busido. Hogy e népet és gondolkozásmódját némileg megismerjük, mely mi tőlünk minden tekintetben annyira távol esik, okvetlenül szük­séges, ha csak futólagos pillantást is vetni régi társadal­mára és a sajátos busidója főbb vonásaira. A busido szót

Next