Budapesti Szemle. 1905. 124. kötet, 346-348. szám
347. szám - ÉRTESÍTŐ - Vértesy Jenő költeményei. – y-től
tőle telhető költői erővel, melyeknek hatását emelni fogja legalább azok igazsága, így szolgálni akár a költészetet, akár a történetet. Legjobb esetben mind a kettőt, legrosszabban egyiket sem. Ily tartalmú könyvet, mégpedig a papír vastagsága miatt, eléggé testes könyvet veszünk tőle, a műfaj megnevezése nélkül, egyszerű költemények czíme alatt. Nehéz is lett volna a műfaj találó megnevezése. Nem lyra, az bizonyos. De nem is költői beszélyek, nem balladák, nem románczok, nem leíró vagy festő költemények; de mert történetek, tehát talán történeti költemények. Nagy terjedelmű mezőről válogatta össze. A legrégibb bibliai kortól szinte napjainkig kötötte egy füzérbe a neki feltűnőbb eseményeket. Ötvenhárom képet állít elénk időrendi sorozatban az ó-testamentumi zsidó életből, a római világból, a középkorból, a magyar történetből Árpádtól Petőfiig és Kossuth Lajosig. Elbeszélni eléggé érdekesen tud. Nyelve, verselése avatott kézre vall. Nem hiányzik számos darabjában a kifejezés ereje, a tárgyhoz simuló jellemzetes szín. De meseszövését nem bírja úgy alakítani, hogy az indulatok és szenvedélyek küzdelméből domborodjék ki az egyéni jellem s érdekfeszítő balladai tartalmúvá váljék a költemény. Hangos versekbe foglalása többékevésbbé fontos eseményeknek. Gyakran nélkülözzük nála a könnyen érthetőséget és világosságot. Úgy keveri, úgy homályban mozgatja néha a szereplőket, az események szálait úgy kuszálja, hogy nehéz azok közt eligazodnunk s nem tudjuk belátni, mit akart voltaképen a szerző. Ilyen mindjárt a gyűjtemény második darabja: Dávid király vezére. A Jóslat, a melyben Jeremiás, Szedikiás és Nabukodnézár nevei szerepelnek: Dies irae; Alvó világ; A szakácsi kapitányok és bizonyos tekintetben Laculius is, melyből semmi se jő ki. A hosszabb elbeszélésekben sem sokkal szerencsésebb, mint a rövidekben. Itt is hiányzik a belső szerkezet tömörsége, az alkotó erő. Midőn Predzlava történetét rajzolja, dagályossá lesz, amiben úgy látszik, többször kedve telik. Megveti az egyszerű, természetes beszédet. A történet folyamához nem tartozó kültárgyakat örömest vesz színező ecsetje alá : ég, csillag, nap, hajnal stb. Tarnócziné hosszú meséjében változatos és jól gondolt a történet, de mesterkélt az elbeszélés. Báthori Zsigmond történetének rendkívül terjedelmes rajza csupa zagyvalék. Cseng-bong a versek özöne, de a tartalommal nehéz tisztába jőnünk. Szakadó-