Budapesti Szemle. 1907. 129. kötet, 361-363. szám

363. szám - JÓKAI ÉLETRAJZÁRÓL. – k. f.-től

JÓKAI ÉLETRAJZÁBÓL.*) Egy oly ritka népszerűségű írónak, a minő Jókai volt, első számottevő életrajza a miénknél nagyobb irodalmakban az esszyk egész sorát vonná maga után, melyek új meg új szempontból igyekeznének megvilágítani a könyv themáját, szemben az ily első kísérletnek szinte elkerülhetlenül egyoldalú vagy hiányos fölfogásával, kivált ha a szerző maga is kapós író, a­ki először próbálkozik ily reá nézve új mezőn. Nálunk azonban e könyv csak dicsőítő hírlapi czikkeket támasztott, noha a kép, melyet Jókairól fest, nem kevés igazításra szorul. Mikszáth fölfogásával Jókait illetőleg csak azért bajos vitatkozni, mert ő meg sem is igen kísérli Jókait mint írót megrajzolni. Nem emlékszünk, hogy olvastunk volna valaha íróról életrajzot, melyben ily kevés szó esnék műveiről. Mikszáth alkalmasint maga is észrevette ezt, azért írta a czímbe, hogy könyve Jókai életéről és koráról szól, a mi jobbadán csak uralkodóknál vagy államférfiaknál szokásos, a kik egész korukra hatottak s azt többé kevésbbé átalakították; írónál inkább helyén való élete kapcsán műveiről beszélni, mert az ő eszméi, tehetsége és munkássága ezekben nyilatkoznak. Kétségtelen, hogy kritikusok és oly ritkán írnak sikerült regényt, mint regényírók alapos életrajzot vagy jó kritikát, — noha erre is találni mindkét nemben kitűnő példákat: Thackerayt, Keményt, — de az, a­hogyan Mikszáth e könyvében kiváló íróinkat jellemzi, még azokat is meg fogja lepni, a­kik a Magyar Regényírók kötetei elé írt bevezetéseit olvasták. Legjelesebb regény­íróinkról mindössze másfél oldalon (I. 127.) emlékezik meg, majd­nem ugyanannyi hely jut a Jókai által­­föltalált® társasjátékok­nak is (I. 106.), de azt meg kell adni, hogy gáncsaiban fölöttébb *) Jókai Mór élete és kora. Mikszáth Kálmán, 2 kötet. Budapest, Révai testvérek, 1907.

Next