Budapesti Szemle. 1909. 138. kötet, 388-390. szám
389. szám - BECK KÁROLY ÉS A NÉMET POLITIKAI KÖLTÉSZET. – Gragger Róberttől
a német nyelvet használták bizalmas közlésekre is, hiszen pesti kiadójuk is német volt. (Kazinczy ezt a hazafiatlan eljárást Toldy és Bajza támadásaival szemben «Nagy-Fridrik» példájával védelmezte, aki ugyancsak nem anyanyelvén, hanem francziául írt és levelezett.) E mellett a német irodalom, a mely a weimari költő-dioskurok zenithjén, a legnagyobb fénynyel ragyogott, az irodalmi dicsőségre vágyókat erősen vonzotta. Egy magyar érsek a német költészetben keres dicsőséget s magyar mágnások büszkék arra, hogy idegen létükre is jelentőségre tehetnek szert a német irodalomban. Másrészt tekintetbe kell venni, hogy a huszas-harminczas években csupa magyar nemes ősi sarjak az irodalom vezérei. Egy Kazinczy, Kölcsey, Kisfaludy, Szemere századokra vitte vissza nemzetségét. S mivel a magyarság a múltban élt, a történelemre, az ősökre hivatkozott. Azok tehát, akiknek múltjuk nem volt magyar, nagyon is érezték idegen voltukat. Egy német-szláv eredetű Niembsch Strehlenau, bármily erős magyar érzés hatotta is át, nem találta volna helyét közöttük. Hát még a zsidók, akiknek műveltségük sem volt magyar, mert felsőbb képzettségüket Bécsben s még inkább Prágában szerezték, mit kerestek volna ők a magyar nemesek társaságában! Számukra nem állt nyitva az irodalmi pálya, hacsak az újságírás nem. A magyar föllendülés e korszaka a magyar faj föllendüléséé; ez tömörült, hogy egyesülés által erősödjék. Ez az irodalom, amely a magyar fajnak fölébresztését czélozta, még nem volt alkalmas idegen elemek beolvasztására: oda Széchenyi működésének befejezésével, a demokratikus szellem diadalra jutásával ért el, mikor még idegen írókat és tudósokat is megmagyarosít. Ilyen körülmények között lett Beck német költővé s a magyar föld dalnokává. Forrón szerette ezt a magyar népet, de érezte, hogy nem tekintheti magát teljesen hozzátartozójának. Magyarország Becknek mindenkor költői ihlet forrása és az emlékezetnek fátylán keresztül tekintve a legnemesebb érzelmeket kelti föl benne. Költészetének legértékesebb, legszebb része az, amely a magyar földről és a magyar népről szól.