Budapesti Szemle. 1909. 138. kötet, 388-390. szám

389. szám - BECK KÁROLY ÉS A NÉMET POLITIKAI KÖLTÉSZET. – Gragger Róberttől

a német nyelvet használták bizalmas közlésekre is, hiszen pesti kiadójuk is német volt. (Kazinczy ezt a hazafiatlan eljárást Toldy és Bajza támadásaival szemben «Nagy-Frid­rik» példájával védelmezte, a­ki ugyancsak nem anyanyel­vén, hanem francziául írt és levelezett.) E mellett a német irodalom, a mely a weimari költő-dioskurok zenithjén, a legnagyobb fénynyel ragyogott, az irodalmi dicsőségre vágyó­kat erősen vonzotta. Egy magyar érsek a német költészet­ben keres dicsőséget s magyar mágnások büszkék arra, hogy idegen létükre is jelentőségre tehetnek szert a német irodalomban. Másrészt tekintetbe kell venni, hogy a huszas-harmin­czas években csupa magyar nemes ősi sarjak az irodalom vezérei. Egy Kazinczy, Kölcsey, Kisfaludy, Szemere száza­dokra vitte vissza nemzetségét. S mivel a magyarság a múltban élt, a történelemre, az ősökre hivatkozott. Azok tehát, a­kiknek múltjuk nem volt magyar, nagyon is érez­ték idegen voltukat. Egy német-szláv eredetű Niembsch Strehlenau, bármily erős magyar érzés hatotta is át, nem találta volna helyét közöttük. Hát még a zsidók, a­kiknek műveltségük sem volt magyar, mert felsőbb képzettségüket Bécsben s még inkább Prágában szerezték, mit kerestek volna ők a ma­gyar nemesek társaságában! Számukra nem állt nyitva az irodalmi pálya, hacsak az újságírás nem. A magyar föllen­dülés e korszaka a magyar faj föllendüléséé; ez tömörült, hogy egyesülés által erősödjék. Ez az irodalom, a­mely a magyar fajnak fölébresztését czélozta, még nem volt alkal­mas idegen elemek beolvasztására: oda Széchenyi működé­sének befejezésével, a demokratikus szellem diadalra jutá­sával ért el, mikor még idegen írókat és tudósokat is meg­magyarosít. Ilyen körülmények között lett Beck német költővé s a magyar föld dalnokává. Forrón szerette ezt a magyar népet, de érezte, hogy nem tekintheti magát teljesen hozzá­tarto­zójának. Magyarország Becknek mindenkor költői ihlet for­rása és az emlékezetnek fátylán keresztül tekintve a leg­nemesebb érzelmeket kelti föl benne. Költészetének legérté­kesebb, legszebb része az, a­mely a magyar földről és a magyar népről szól.

Next