Budapesti Szemle. 1910. 142. kötet, 400-402. szám
400. szám - A GENTRY. (I.) – Concha Győzőtől
A GENTRY.* — Elso kozlemeny. — Nemesseg es fonemesseg egy torzsnek ketfele hajtasa. Az ehonek igen szamos, de egeszben apro az agazata; valosagos bozotta lett, melybol csak itt-ott emelkedik ki egy-egy szep szal fa. A masik zomeben csupa hatalmas, terebelyes, impozans fapeldanybol all, melyek egymastol is messze, külon allnak, a bozotta lett nemessegtol pedig anynyira eltavolodtak, hogy kozos torzsokuk, gyokeruk tudata is elhomalyosult, sot valami kozos neven sem emlittetnek. A fonemessegbol forend, a nagyok rendje, latinosan a magnassag lett, mely nemcsak mai kozjogi helyzetenel, de vagyoni korulmenyei, czimeinel fogva is, jellemere nezve regota egeszen masnak tekintetik, mint a jogallasaban nagyon megfogyatkozott, vagyoni erejeben meggyengilt, nemesi nevet reszben elhagyo, reszben megvaltoztato nemesseg. Ez ugyanis a negyvennyolczas nagy atalakulas utan kozeposztalynak kezdi magat nevezni, az utolso 30 ev óta pedig elokelobb resze egeszen idegen, angol nevet vesz fel 8 gentrynek szereti magat hivatni. A «fonetikus» iras magyar fanatikusai gondoskodnak azutan rola, hogy az angol tarsadalomnak egyik legkulonlegesb jelenseget megjelolo gentry szonak idegen eredetet ne is sejtse a jambor magyar. Sot ujabb szepirodalmunk gyakran elofordulo alakjainak nevei: dzsentri fiu, dzsentri asszony, pusztulo dzsentri, zsido dzsentri, Csingiskanra emlekezteto hangzasukkal, a magyarnak «soviniszta» tudosaink * Kralik Lajos: Hitbizomanyi jogunkrdl. Pdlffy Jdnos grdf vegrendelete. 1909. Franklin-Tarsulat. 70 negyedret lap. Eudapesti Sxemle. CXLII. kdtet. 1910.