Budapesti Szemle. 1916. 165. kötet, 469-471. szám

471. szám - JÓKAI ÉS MIKSZÁTH. — Rubinyi Mózestől

tárczát írt lapjába, a Szegedi Naplóba (1879. jun. 15.) Jókai Szegeden czímmel. Humoros tárczájából a csodálat és tisztelet szól hozzánk. «Körben álltunk az indóház udvarán, hol lassan­ként egész udvar képződött Jókai körül. A közönség özönlött, ha csak távolról is látni Európa egyik legnagyobb és legszere­tettebb emberének arczát.» Mikszáth akkor sokat forgolódott Jókai körül, ő kísérgette, de Jókai, utazásáról szóló tárczáiban (1. Életemből II. kötet 70—86. 1.) csak egyszer czéloz hű kisérő­jére, akkor is elég hidegen (1. 76. 1. A magyar Zuidersee cz. tár­czában, midőn megnézte a vasúti töltés munkálatait): «Erős É. É. Ny. szél mellett szálltunk fel — írja Jókai — a Szent Gellért gőzösre, a királyi biztos, a bizottság tagjai, a vállalkozó, Deutsch és egy újságíró . . .; derék kis gályánk bátran szembeszállt a széllel és hullámmal.» De az az «egy ujságíró» ott Szegeden hamar kibontakozik az ismeretlenség ködéből. Munkássága a Szegedi Naplónkl, az árvízről írt dolgozatai kiviszik hírét a vidéki város határain túl­i diadalszekéren, jó hírlapírói szerződéssel viszik vissza a fővá­rosba, honnan pár éve megtagadottan menekült a vidéki város kicsinyes, de, úgy látszik, megértőbb társadalmába. Már Szege­den mindjobban úrrá lesz irataiban a csodálat Tisza Lajos erélyes munkája iránt, a szellemes csipkelődések­ helyébe mind erősebben nyomulnak az elismerés meghatott szólásai s Szeged ujjá­építője révén így lesz Mikszáth ezentu­l hű króni­kása nemcsak magának a szegedi grófnak, hanem családjának és egész pártjának is. Most már a Jókai-rajongást nem kell politikai hangfogó­val énekelnie. 1882-ben a Jó könyvek cz. népszerű, népies válla­latban verses munkát ír e czímmel: Jókai Mór vagy a komáromi fiú, ki a világot hódította meg. A vállalat a magyar nép számára készült, a kiadók a ponyva-irodalom közönségének szánták. Maga Jókai írta volt az első füzetet Mátyás királyról, szintén versekben. Mikszáth népies alexandrinusai jól csengenek, a hat fejezet jóízű, éppen nem keresett népiessége jól megfelelt a kitűzött czélnak. Gyulai a Szemlé­ben erős bírálatot írt a mű- 1 Még 1881-ben a Szegedi Naplóban (188. sz.) Jókai ellen írt Tisza Ilona cz. tárczájában a Szeretve mind a vérpadig cz. regény keletkezése alkalmából.

Next