Budapesti Szemle. 1916. 168. kötet, 479-480. szám

478. szám - UKRAJNA. – Gróf Vay Pétertől

UKRAJNA.1 I. A hanyatló nap ragyogó sugarai aranyzáport szórnak a hullámzó búzatengerre. Az érett kalászokat susogva himbálja az alkonyi szellő. A merre tekintek, rengő gabonatáblák terül­nek el. A­meddig a szem lát, megszakítás nélkül, határtalanul síkság környéket; messze-messze, míg csak teljesen el nem vész a távlat ködébe és bele nem olvad az ég párás, hamvas, délibábos boltozatába. Azt hiszem, haza kerültem. Mintha csak a magyar alföl­dön volnék. Minden olyan ismerős és minden úgy megragad. A róna bája, a puszta varázsa teljes közvetlenséggel kap meg. Báj, varázs, a­mit megmagyarázni, elemezni nem lehet és csak az fogja fel és érzi át, a­ki az alföldön született. Ilyen az első kép. Ez az első benyomás Ukrajna mély, sejtelmes földjén. Csoda-e, ha megérkezésem pillanatától fogva otthon érzem magam? Ez első, barátságos benyomások nap­ról-napra még fokozódnak. Minél jobban megismerem a vidé­ket, minél jobban beleélem magam a viszonyokba, annál jobban kedélyemhez szól a föld és népe egyaránt. A lankás, ingoványos völgy közepett a szőke Dnyeszter­ ­ Ukrajna neve valószínűleg a latin Acheroniából ered. A rómaiak achero­nensesnek nevezték a Dnyeper síkságán lakó népeket. A nemzeti irodalomban Nestor használja először e kifejezést. A British Museum és Európa híres könyvtáraiban a legkorábbi földabroszokon ottan találjuk az Ukrajna elne­vezést. Levasseur de Beauplan Delineatio specialis et accurata Ucrainae cum suis palatinatibus ez. műve érdekes világot vett a XVII-ik század ismereteire. A későbbi eredetű Regni Poloniae et Ukrainae descriptio (1710), Ukrainae seu Cosarorum Terra (1720), s Amplissimae Ucrainae Regio, hogy többet ne említsünk, megannyi bizonyítéka, hogy az Ukrajna elnevezés épen olyan régi, mint a­mennyire általános volt.

Next