Budapesti Szemle. 1917. 170. kötet, 484-486. szám

484. szám - AMERIKA VILÁGURALMI TÖREKVÉSEI. – Gróf Vay Pétertől

AMERIKA VILÁGURALMI TÖREKVÉSEI. I. Az Egyesült­ Államok hódító politikája. Amerikának a világháború folyamán tanúsított maga­tartása méltán talál a legeltérőbb magyarázatokra. Mik lehetnek végczéljai? — kérdezik a hadviselő államok. Mik jövendő ter­vei? — fejtegetik aggódva szomszédai. A washingtoni kor­mány nyilatkozatai kevés tájékozást és még kevesebb bizalmat keltenek. De bármennyire rejtélyes is az Egye­sült­ Államok állás­foglalása és bár felette nehéz politikájának őszinte lépéseit meg­állapítani, ez fővonásaiban határozottan imperialista. A szom­szédos gyenge köztársaságok bekebelezését legfeljebb idő kér­désének tekintik. Még fontosabb feladat a Csendes-tengeren és a keleti féltekén a hegemónia biztosítása. Amerika imper­ialismusa nemcsak a jelen történetének egyik legmeglepőbb fejezete, hanem a jövendőben sem fog kevésbbé eseménydús lapokat szolgáltatni. Az egyes államok egy­esülése, miként még mindannyiunknak élénken él emlékében, épen nem volt könnyű feladat és csak hosszadalmas és kegyetlen polgárháború (the civil war) áldozatainak árán sikerült. A mélyen gyökerező gyűlölet ellenére, mely az éjszaki és déli lakosokat elválasztotta, ma, pár évtized múltán, csaknem czéltalannak tűnik föl és alig hihetjük, hogy szomszédok, mint Pensylvania, Virginia vagy Carolina egymás ellen háborúskodtak, még ke­vésbbé azt, hogy a ma hatalmas és egységes államszervezet egykor teljesen fel volt darabolva, sőt végleges elszakadással fenyegetett. A nagy munka azonban még koránt sincs befejezve. Canada, jóllehet ez idő szerint szóba nem kerül, alapjában véve régen ki van arra szemelve, hogy az Egyesült­ Államok kötelékébe lépjen. Csak az alkalmas pillanat késik még. Felette elhamar-

Next