Budapesti Szemle. 1919. 178. kötet, 508-510. szám

508. szám - BEÖTHY ZSOLT MINT SZÉPÍRÓ. – Mitrovics Gyulától

BEÖTHY ZSOLT MINT SZÉPÍRÓ. A mai olvasó, sőt már-már az irodalom is, szinte megfeled­kezett arról, hogy Beöthy Zsolt, a nagyhatású tanár, a­ki a múlt év őszén, szept. 4-én töltötte be életének hetvenedik évét, nemcsak jeles sesth­etikus, műbíráló és kiváló irodalomtör­ténész, hanem épen olyan jeles belletrista is. Sőt minden való­színűség a mellett szól, hogy nagyszabású irodalomtörténeti művének, a Szépprózai elbeszélés történeté­nek a megírására is az vezette, hogy mint a magyar szépprózának egyik nagyra hivatott művelője, elődeinek a múltba vesző nyomait keresve, e kutatásait mélyítette el utóbb egész történelmi tanulmányává. Beöthy írói pályáját a szépirodalommal kezdte , első művei szépprózai elbeszélések. Sőt a Kisfaludy-Társaságban székét is elbeszéléssel foglalta el, Az új családdalt (1877. febr. 11.). Első szerelmének emlékeit négy kötet elbeszélés és rajz, két regény és í­gy költői­ elbeszélés őrzi.­ Elbeszélésekkel kezdte az ifjúság számára. A"múzsákkal való bensőbb viszonya aztán tizenhat évig tartott, a mennyiben költészetének utolsó, finom alkotását, a Ráskai Led-t, 1881 márcz. 30. mutatta be a Kis­faludy-Társaságban. . Közönség és kritika egyszerre a legmelegebben fogadták föllépésekor. Felnőttek számára írt első kötetéről egyik első bí­rálója azonnal megállapítja, hogy valódi tehetséggel van dolga. Alakjait hűen és mélyre­hatólag jellemzi. Felismeri benne 1 Megjelent a Rajzokban, 219—265. 11., s még előbb a Kisf. Társ. Évlapjai. Új folyam. XII. k. 1876—7., 245—274. 11. 2 önállóan megjelent szépirodalmi művei : Elbeszélések az ifjúság számára. 1865. Elbeszélések. 1871. Biró Márton. 1872. Kálozdy Béla. 1875. és 1908. A névtelenek. 1875. Rajzok. 1879. Ráskai Lea. 1881. és 1887. Budapesti Szemle. CLXXVIII. kötet. 1919.

Next