Budapesti Szemle. 1919. 178. kötet, 508-510. szám
508. szám - BEÖTHY ZSOLT MINT SZÉPÍRÓ. – Mitrovics Gyulától
BEÖTHY ZSOLT MINT SZÉPÍRÓ. A mai olvasó, sőt már-már az irodalom is, szinte megfeledkezett arról, hogy Beöthy Zsolt, a nagyhatású tanár, aki a múlt év őszén, szept. 4-én töltötte be életének hetvenedik évét, nemcsak jeles sesthetikus, műbíráló és kiváló irodalomtörténész, hanem épen olyan jeles belletrista is. Sőt minden valószínűség a mellett szól, hogy nagyszabású irodalomtörténeti művének, a Szépprózai elbeszélés történetének a megírására is az vezette, hogy mint a magyar szépprózának egyik nagyra hivatott művelője, elődeinek a múltba vesző nyomait keresve, e kutatásait mélyítette el utóbb egész történelmi tanulmányává. Beöthy írói pályáját a szépirodalommal kezdte , első művei szépprózai elbeszélések. Sőt a Kisfaludy-Társaságban székét is elbeszéléssel foglalta el, Az új családdalt (1877. febr. 11.). Első szerelmének emlékeit négy kötet elbeszélés és rajz, két regény és így költői elbeszélés őrzi. Elbeszélésekkel kezdte az ifjúság számára. A"múzsákkal való bensőbb viszonya aztán tizenhat évig tartott, a mennyiben költészetének utolsó, finom alkotását, a Ráskai Led-t, 1881 márcz. 30. mutatta be a Kisfaludy-Társaságban. . Közönség és kritika egyszerre a legmelegebben fogadták föllépésekor. Felnőttek számára írt első kötetéről egyik első bírálója azonnal megállapítja, hogy valódi tehetséggel van dolga. Alakjait hűen és mélyrehatólag jellemzi. Felismeri benne 1 Megjelent a Rajzokban, 219—265. 11., s még előbb a Kisf. Társ. Évlapjai. Új folyam. XII. k. 1876—7., 245—274. 11. 2 önállóan megjelent szépirodalmi művei : Elbeszélések az ifjúság számára. 1865. Elbeszélések. 1871. Biró Márton. 1872. Kálozdy Béla. 1875. és 1908. A névtelenek. 1875. Rajzok. 1879. Ráskai Lea. 1881. és 1887. Budapesti Szemle. CLXXVIII. kötet. 1919.