Budapesti Szemle. 1921. 185. kötet, 529-531. szám
529–530. szám - GYULAI PÁL ÉS JÓKAI MÓR. – Papp Ferencztől
de várjon a debreczeni Esti Lapok szerkesztése nem tanuskodik-e viszont a meggyőződés erejéről ? Életének berendezéséből is hiányzott az összhang. Neki sikerült a romantikus életeszményt megvalósítani, költői terveinek élhetett, de nagy jövedelme ellenére állandó pénzzavarral küzködött. Szerelméért egykor Petőfivel és egész rokonságával ütközött össze, de családi életében itt is, ott is mély szakadékok tátongtak. Mennyivel egységesebb anyagú Gyulai Pál lelkivilága! Neki mindenért meg kellett küzdenie, de a küzdelem megedzette akaraterejét. Külföldön előbb járt, mint Jókai, de minden hatással szemben megóvta jellemének határozottságát s gondolkodásának eredetiségét. Nem volt forradalmi természet, a politikai ábrándokat inkább elemezte, mint csodálta. Ki nem állhatta a színpadi hatásvadászatot a nyilvános élet terén, sokszor szinte inkább azzal tüntetett, hogy a tömeg ellenérzését hívta ki maga ellen. Életének legfőbb czélját írói és költői hivatásában találta meg, de irodalmi függetlenségének alapját kemény tanítói munkásságával biztosította. Hű volt eszméihez, hű ahhoz a hölgyhöz, kit szerelemből vezetett oltár elé, hű maradt megholt feleségének emlékéhez s apai kötelességeihez is. Józansága mély kedélyéletet rejtegetett s alig volt egyéb, mint az erkölcsi ítélkezés biztossága, mely a dolgok valójába hatol. Jókai lelkivilágának uralkodó eleme a képzelet, mely a sivár jelent a mult fényével deríti föl s a jövőt a vágy tarka színeivel festi ki. Gyulait titkos erő ragadja folytonos bírálat felé, hogy szétoszlassa az önámítás ködét s a képzelődés délibábján túl feltárja a valóság birodalmát. Jókai képzelete saját önkényén kívül nem ismer határt; nyitva áll előtte: kelet és nyugat, észak és dél. Leginkább vonzza az erkölcsi életben a magasság és mélység, az angyali tisztaság és ördögi gonoszság. Ezzel szemben Gyulai ítélőereje maga a megtestesült fegyelem, kérlelhetetlen üldözője minden egyéni szeszélynek. Vizsgálódásainak köre az emberi lélekvilága, de kutató tekintetét csak a lélektan törvényei vezetik nyomrólnyomra. A két egyéniség irodalmi hivatása is ellentétes. Jókai költészete irodalmunkban a romantikus képzeletnek legkáprázatosabb kibontakozása, Gyulai kritikáiból pedig a magyar