Budapesti Szemle. 1922. 190. kötet, 544-546. szám
545. szám - ÉRTESÍTŐ - Erkel Ferencz levelei. – (D’Isoz Kálmán: A M. N. Múzeum könyvtárának czímjegyzéke. VI. Zenei kéziratok.) – Rédey Tivadartól
Erkel Ferencz levelei. A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának czimjegyzéke VI. Zenei kéziratok jegyzéke. I. Zenei levelek. (Első füzet.) Leírta d'Isoz Kálmán. Budapest, kiadja a Magyar X. Múzeum könyvtára, 1921. Ára 30 K. A Nemzeti Múzeum kézirattárának anyagából már régebben külön csoportba kerültek a zenei vonatkozású darabok, ezen belül pedig az írójuknál vagy tartalmuknál fogva zenei érdekű levelek. E zenei levelestár darabszáma meghaladja az ezerötszázat. Dr. Zsoz Kálmán most arra vállalkozott, hogy az érdeklődők számára leíró katalógust bocsásson közre a könyvtár egész zenei kézirattáráról. A közzétételt a levelezés anyagán kezdte meg. Jegyzékének most megjelent első füzetében Erkel Ferencz levelezését — az Erkeltől származó s a hozzá írt leveleket — ismerteti, avatott szakemberre valló tudományos készséggel. Ez a csoport az egész levélgyűjteménynek majdnem egyharmad részét jelenti, a mi Erkel jelentőségéből és zenei életünkben úgyszólván honalapítói tevékenységéből nagyon is megérthető. D'Isoz a levelek leírásában nagy gonddal és szeretettel mutat föl minden csekély adatot, amely alkalmas az Erkel szerepéről kialakult kép gazdagítására és színezésére. Munkájával el is éri, hogy az első látszatra szürke czímjegyzék végül is Erkel korának — a magyar zene heroikus korszakának — tükrévé teljesedik. Erkel a múlt század harmincas éveiben még a pesti német színház másodkarnagya és félszázados működése után úgy távozik el, hogy a magyar zenei élet minden vonatkozásban megindul a fejlődés és megizmosodás útján. Már a Nemzeti Színház megnyíltával egyidejűleg európai színvonalú operaműsort teremt, érdemes hazai tehetségekkel és jeles külföldi vendégekkel. (Ez énekesgárda tagjai mind ott találhatók a levélírók között.) Országos dalosegyesületet is szervez, a zenei oktatásnak pedig nagyjövőjű otthont a zeneakadémiában. Végül nevéhez fűződik a filharmóniai hangversenyek meghonosítása is. Látnivaló, hogy mindaz, a mi mai nap a magyar zeneértő közönségnek úgyszólván mindennapi kenyere, Erkel apostoli működésére mutat vissza. Sokoldalú és minden téren szervező és serkentő munkássága magyarázza, hogy levelezésben állt mindenkivel, aki az idétt zenei életünkben számottevő név csak található. A levélírók betűrendes sora szinte hiánytalan felsorolását adja zenei művelődésünk első vezérkarának. Ám mellettük fényes külföldi nevekkel is találkozunk, élükön