Budapesti Szemle. 1922. 192. kötet, 551-553. szám
552. szám - IRODALOM - 1. Csokonai. (Harsányi István és Gulyás József: Csokonai Vitéz Mihály összes művei.) – Kéky Lajostól
kevésbbé, mert Csokonai valóban olyan költő, kinél nem az olvasásban kell lenni kicsinyesnek, hanem a kihagyásnál válogatósnak. A dévai költeményekre vonatkozólag sem osztották Toldy felfogását s ami e nemből rendelkezésükre állott, közrebocsátották. Csak egyet találtak e körben olyant, mely, bár kezük közt volt, mégis kiadhatatlan (A pendelbergai vár). A többiek mentségüket találják a korban és körben, amelynek készültek. Egyébként a kiadók az obscoenitásokat igyekeztek tompítani s még oly szavakat is pontozva szedettek, melyeket Toldy kiírt. A halotti búcsúztatóknak a teljesség érdekében való felvétele sem kifogásolható. Igaz, hogy ezek a költő képét újabb vonásokkal nem gazdagítják s nem sokban különböznek e sekélyesen bölcselkedő, ríkatásra törő műfaj átlagos típusától, de nyelvükön mégis csak Csokonai lelkének hímpora csillog s többnek van bizonyos érdekessége is, így egyikben (Az életnek hasznát csak azok aratják . . .) már megpendíti azokat a gondolatokat, melyeket oly szárnyaló költői erővel feszeget majd A lélek halhatatlanságában. Természetes azonban, hogy e kiadás sem teljes : maguk a kiadók is csak «az eddigieknél terjedelmesebb»-nek mondják. Toldy jegyzéke Csokonainak 190 kiadatlan munkáját sorolja fel; ezek közül még mindig ismeretlen 89 s kiadhatatlan 1. E jegyzékben felsoroltak közül tehát e kiadásban közrebocsátottak százat s ezeken kívül több kiadatlan levelet s olyan darabokat is publikáltak, melyeket Toldy jegyzéke nem ismert, de Csokonainak sajátkezű lajstroma felsorol. Maguk a kiadók a következőkben adják számszerű megállapítását annak, amivel kiadásuk az eddigieknél teljesebb : az eddig kiadatlan (s részben ismeretlen) költemények száma 110, prózai műveké 34, leveleké 28, színdaraboké 5, összesen 177 darab. Ezeken kívül jelentékeny azoknak a pótlásoknak, kiegészítéseknek, helyesbítéseknek és világosító jegyzeteknek száma, amelyekkel a szöveget növelték. Általában a szövegek helyes megállapítása érdekében gondos latolgatással , minden kalandos hebehurgyaságtól tartózkodva felkutattak s átvizsgáltak mindent, ami csak felkutatható volt. Toldon élénken sajnálta, hogy kiadásában nem tehetett eleget a kritikai kiadás egyik követelményének, hogy történeti időrendbe kell soroznia a verseket. Csak a kiadás megindulta után adták kezéhez a kulcsot Gaal László közlései és saját, több évi tanulmányai. «Ha ezen, eddig ugyan még a legtökéletesb hidegséggel fogadott kiadásban Csokonai magát a kedvesség és tekintet azon fokára felvívandja, melly őt illeti, — írja előszavában — s megérhetem, hogy őt másodszor is kezeimből vegye a haza : kísérletet teszek az itt öszveállított egész anyagot helyesebb széptani és, ha nem teljesen időszerinti, mi