Budapesti Szemle. 1925. 199. kötet, 574-577. szám

575. szám - SZÉCHENYI ÉS A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY. (II.) – Zelovich Kornéltól

ban­ is megjelenik. Javaslata az volt: minden földbirtokos fizessen holdankint két garast ; ez kitesz évenkint 6.239.850 forintot. Ilyen módon meg lehetett volna teremteni az orszá­gos pénzalapot elsősorban közlekedési vállalatok előmozdí­tására. Kétgarasos adójának védelmére 1844-ben közzéteszi «Magyarország kiváltságos lakosaihoz» intézett két röpiratát.­ Ezekben részletesen kifejti, hogy a kétgarasos adóból létesí­tendő országos alapot főképpen a szükséges közlekedő­ utak, valamint Budapest fej­lesz­tésére kívánja fordítani. Telekadó­tervét azonban minden erőfeszítése ellenére se tudta meg­valósítani. Széchenyi meghívása a helytartó-tanács közlekedési osztályának élére. A vasutak mellett megoldásra várt a nagy feladat, a Tisza-szabályozás. Azon a vidéken szeretett volna mielőbb segíteni, amely­­a magyarság bölcsőjének tekinthető­). Be­látta azonban, hogy a kormány segítsége nélkül eredményes működést nem fejthet ki. Az 1843—44-iki országgyűlés befejezése után gróf Ap­ponyi György, Széchenyi barátja, lesz a magyar cancellária vezetője. Ugyanebben az időben foglalkozott a magyar vasutak kérdésével List Frigyes, a neves német nemzetgazda, a né­metországi vasutak hírneves előharcosa, aki 1844-ben és 1845-ben jelentősebb osztrák állami állás elnyerése céljából Bécsben tartózkodott. Hogy a vezető államférfiak érdeklődé­sét jobban magára vonja . «Ueber die nationalökonomische Reform des Königreichs Ungarn» című tanulmányában pro­grammot dolgozott ki Magyarország közlekedésének rendsze­res javítására.­ Kidolgozta egy «magyar társulat r. t.» pro­grammját is, amely túlnyomóan német tőkét hozott volna . Adó és két garas. 1844. 2 Zichy A. : Gr. Sz. I. Hírlapi cikkei. II. 364—366. o. 3 Geschichte der Eisenbahnen der österreichisch-ungarischen Monarchie. I. B. I. Th. II. Strach : Die ersten Privatbahnen. S. 210.

Next