Budapesti Szemle. 1925. 199. kötet, 574-577. szám

577. szám - MEGEMLÉKEZÉS JÓKAIRÓL. – Berzeviczy Alberttől

MEGEMLÉKEZÉS JÓKAIRÓL.­ A Jókai Mór születésének századik évfodulója alkal­mából főleg a hazában, de az elszakadt részekben s a külföl­dön is végbement és még véget nem ért ü­nnepléseknek szinte beláthatatlan sora legvilágosabban mutatja az ő alkotásai­nak az idővel dacoló becsét és hatását s az írói géniusza iránti elismerésnek osztatlan, szinte egyetemes jellegét. Akadé­miánk összhangban találj­a magát egész hazai irodalmi vilá­gunkkal, midőn ez idei ünnepélyes kezülését szintén a Jókai nagy emlékének szenteli. Az ünnepi megemlékezések kétségkívül gazdagítják Jókai-irodalmunkat és hozzájárulnak az ő művészi alkotása s írói egyénisége körül felmerült vitás kérdések újabb meg­világításához és tisztázásához is. Egy oly nagyhatású és roppant alkotóerejű író fölött a vélemények sohasem zár­hatók le az ő halálával. Vannak kérdések, melyekre az elfo­gulatlan és biztos válasz megadása nagyobb időbeli távlatot igényel s másrészt a váltakozó nemzedékek és változó korok megítélésében nyilvánuló szükségszerű eltérések legbiztosabb próbakövei annak, hogy mi válik állandó, szinte változha­tatlan irodalmi közvéleménnyé. A Jókai alakja körül ezt az állandósult irodalmi köz­véleményt már ma is meglehetősen kialakultnak látjuk. A ma is legolvasottabb írónk, ismerete a külföldön terjedőben van, legszigorúbb bírálóinak véleményét régen enyhítette, kiválóságának, rendkívüliségének elismerésében régóta egyet­ért az irodalmi közfelfogás.­ ­ Elnöki megnyitó beszéd a M. Tud. Akadémia 1925. évi má­jus 10-én tartott LXXXV-ik ünnepélyes közülésén. Budapesti Szemle, CLXI. kötet, 1925- 16

Next