Budapesti Szemle. 1927. 206. kötet, 596-598. szám

597. szám - IRODALOM - 3. Sándor Lipót főherceg nádorsága. — (Mályusz Elemér: Sándor Lipót főherceg-nádor iratai. 1790—1795.) — Hajnal Istvántól

ban nehéz összefoglalni. Belső megértése minden erőnek, mely a köz életében mozdít vagy megállít, úgy szerkezeti, mint lelki elemeiben; egymásra való folytonos hatásuk átérzése. Bonyolult munka, mely végeredményben még többet ad, mint történelmi tanulságokat. Tel­jes és valóságos élmény hatását kelti. Az öt év történetében egy nem­zet élete duzzad. Szerencsés alapgondolata a műnek az a következetesen keresztül­vitt elv, hogy a kormányzat leírásánál eleven összefoglalását kell adni mindannak, amit kormányozni kellett. Nagy munkát és erős össze­foglaló érzéket kíván, de egyedül vezet célhoz. Magyarország állapota II. József halála és reformjainak bukása után, belül moz­galmas elé­gedetlenséggel, kívül a francia forradalom európai veszélyével. Ez a fejezet finom mű, de talán itt mérsékli magát leginkább a szerző. Bár maga is megmondja, hogy feladatára úgy készült, mintha Magyar­ország történetét kellett volna megírnia e korban, mégis tartózkodik attól, hogy új eredményeit nyomatékosan hangsúlyozza. A nagykö­zönség előtt újszerűen fog hatni a II. József halála után következett nemzeti visszahatás leírása. Nem gyűlölete volt az minden újnak, ha­nem újító szellem, a rendi szervezet keretein belül. Ezután a főherceg-nádor ifjú egyénisége a központ, amelyen át az elbeszélés összes szálai vonulnak. 18 éve ellenére is meglepő ön­állóságot, ítélőképességet és akaraterőt mutat a főherceg. Apjával, a császár-királlyal szemben is, II. Lipótot új megvilágításban látjuk magunk előtt. Az okosan engedékeny, felvilágosodott uralkodó helyett, akinek a történelmi irodalom eddig elképzelte, igazi kicsiny olasz feje­delmet, gyanakvót, eszközökben nem válogatót. Mályusz kimutatja az eddigi téves felfogás forrását, egyoldalú értékelésében annak a kö­rülménynek, hogy az irodalom elnyomását Lipót korában nem tar­tották még elsőrendű feladatnak. Az új megvilágítás a legfőbb bécsi kormányzat pontról-pontra végbevitt aktaszerű vizsgálatának ered­ménye, legapróbb részletekig menő kritikával. A főherceg-nádor alkotni akar. Ez ifjú tett vágynak leírása talán legszebb része Mályusz könyvének.Tiszta, üdítő, felemelő. A tényekkel, bizonyítékokkal folytonos kapcsolatot tartván, mesteri módon tudja a valóságos tény hatását kelteni a lelkiek finom rajzában is. Az ifjú fő­herceget nem heveskedő érvényesülni vágyás vezeti, hanem lelkiisme­retes tettvágy. Nehéz munka között ismeri meg magyar munkatársait, megismeri és megérti a nemzet életét. Tényleges vezetője lesz a refor­mok rendszerét előkészítő bizottságnak. Oly reformok, amelyek nem pusztító harcot jelentenek, hanem amelyekben­­a Régi és az Í­j ter­mékeny együttműködést keresi. Ritkán olvashatni oly mérsékelt szak

Next