Budapesti Szemle. 1928. 211. kötet, 611-613. szám

612. szám - IRODALOM - 3. Kolumbusz életregénye. – (André Marius: Kolumbusz Kristóf igaz kalandja.) – Török Páltól

Kolumbusz életregénye. André Marius : Kolumbusz Kristóf igaz kalandja. Ford. Sándor Imre. Budapest, Genius. Tankönyveinkben is megjelent már az a történelmi helyesbítés, hogy Kolumbusz nem volt olyan nagy ember, mint amilyennek életírói fölmagasztalták a századok folyamán. Ezt a felfogást túlozza André. A régebbi életírók Kolumbusz dicsőségének nagyí­tása végett kisebbítették társainak érdemeit, gonosztevőknek tették meg első útjának matrózait, akik pedig Spanyolország legjobb és mindenesetre legmerészebb emberei voltak. Kolumbusz élettörténete hamisítás nélkül is a legérdekesebb és legkalandosabb életek közé tartozik és azok közé fog tartozni mindig. Régi életrajzai most már nem használhatók, de egyoldalú pole­mikus iránya miatt nem használható André könyve sem. Az ő könyvé­nek csak addig lesz érdekessége, amíg Kolumbusz régi életrajzai forgalomban lesznek. Aki a régi élet­írást nem ismeri, az vagy nem érti meg André haragját, vagy hamis képet nyer az admirálisról. Andrénak Kolumbusz nem hőse, hanem vádlottja. Vádjai sok tekin­tetben igazak. Kolumbusz nem volt tudós, még tengerészeti szakértő sem és nem volt igazi kormányzó tehetség sem. Mindezek Kolumbusz egyéni fogyatkozásai. Már ezeknek polemikus kiélezése is alkalom­szerű munkának mutatja André művét, méginkább az az elvakultság, amely hibákat talál az admirálisban ott, ahol hiba nincs, és hibát talál ott, ahol Kolumbusz egyszerűen kora gyermekének látszik. Hibáztatja Kolumbuszt, amiért első útja alkalmával nem indult a felfedezett szigeteken túl újakat keresni, viszont egy későbbi útja alkalmával nyughatatlanságát hibáztatja, amellyel folyton maga ellen ingerelte matrózait, akiket mindig éhhalál fenyegetett, ha vele indultak útra. Haragszik reá, amiért első útja előtti időben nem tar­totta eléggé tiszteletben azokat a régi tudósokat, akik előkészítették elméletileg a fölfedezéseket; később haragszik reá, amiért Amerika szigetei közt ezeknek a tudósoknak adataihoz akarta alkalmazni a kézenfekvő valóságot. Közönséges kalandornak tünteti föl Izabella királynéval szem­ben . Kolumbusz mindig csak aranyról beszélt meg fűszerekről, nem gondolt szarvasmarhák és más háziállatok kivitelére, nem gon­dolt földmíves gyarmat alapítására ; később megint szemrehányásként említi vele szemben, hogy ilyen gyarmat alapítása drága mulatság volt és nem sikerülhetett azonnal, összecsapja kezét, hogy Kolumbusz

Next