Budapesti Szemle. 1902. 217. kötet, 629-631. szám
631. szám - A TISZADOBI SZÉCHENYI-EMLÉK. – Szász Károlytól
egy négysoros felírás ügyének, mint amennyiről a most ismertetett levelezés tanúskodik. A Széchenyi-emlékről Fekete István, tiszadobi református lelkész — kihez tájékozódás végett fordultam — a következőket írja hozzám intézett levelében (1930. I. 20.) : «Az emlékoszlop Tiszadob községtől 4—5 kilométernyire emelkedik a Tisza balpartján, a gróf Andrássy Gyula-féle «Urkom» nevezetű, nagykiterjedésű szőllőskert közepén. A szabolcsi Tisza szabályozó társulat által elég jól gondozott, juhar- és fenyőfákból, tujabokrokból álló, parkszerű kedves kis kert veszi körül az oszlopot, amelynek magassága az alapzattal együtt becslésem szerint circa 7 méter, anyaga homokkő, az oszlopé terméskő. A kőből faragott koszorúdíszek alatt déli és északi oldalon egy-egy hatalmas szürke márványtábla van elhelyezve . . .» A délnek néző táblán olvasható a már fentebb közlött emlékvers, míg az északi márványtáblán lévő felírás — Fekete István idézett levele szerint — a következő : «Gróf • Széchenyi • Istvánnak a • Tiszaszabályozás • nagy • műve megindítójának ahol • ő maga • a • munkát • megkezdte hálás • emlékül emelte az • alsós zabolcai Tiszaszabályozó • Társulat MDCCCLXV. Mindkét felírás csupa nagybetűből áll, aranyozása, különösen a déli oldalon, erősen lekopott, de azért jól olvasható. Az emlékoszlop .... jó állapotban van ma is. Csak egy-két golyó nyomát viseli emlékül az 1919. évben itt folyó vörösoláh harcok idejéből . . .» Mint megállapítható, az északi táblán lévő felírás némileg kibővítve adja azt a szöveget, amelyet Dessewffy fentebb közölt május 3-i levelébe foglalt. Gróf Dessewffy Emil nem sokkal élte túl az emlékmű felállítását — 1866. januárius 10-én, 54 éves korában meghalt. Vele nagyhírű nemzetségének kiváló sarja szállott időnap