Budapesti Szemle. 1933. 231. kötet, 671-673. szám
671. szám - BERZEVICZY GERGELY MAGYAR ALKOTMÁNYTERVEZETE NAPOLEONNAK AJÁNLVA. (I.) – Marczali Henriktől
BERZEVICZY GERGELY MAGYAR ALKOTMÁNYTERVEZETE NAPOLEONNAK AJÁNLVA. — Első közlemény. — Úgy hiszem, nem túlzok, ha Berzeviczy Gergelyben látom és tisztelem a tizennyolcadik századvégi Magyarországnak nemcsak legalaposabb, hanem egyúttal legtöbb oldalú íróját és tudósát mind közjogi, mind még inkább gazdasági és kereskedelmi ügyekben. A Szepesség sohasem nélkülözött tudós férfiakat, kik a gyönyörű Tátraalján megyéjük múltját kutatták és rendkívül becses anyagot hordtak össze. Elég Wagner Analecta Scepusii című négykötetes művére utalni. De tágabb, európai színvonalon álló történelmi mű mégsem került ki a Poprád és Dunajec mellékéről. Széles, mondhatni az egész művelt világot érdeklő, a mellett minden ízében a honi földből kinövő és terebélyes munkásságnak mégis csak Berzeviczy Gergely volt a megalkotója. Szorgalma, mélyreható gondolkodása, elméjének éle és szabatossága messze felülhaladta kiinduló pontjának látkörét. Mint ügyvéd kezdte, — ki nem volt az abban az időben? — már húszéves korában volt diplomája. Akkor a bureaucratia még nem állotta útját a tehetség korai érvényesülésének. Aztán elment világot látni ; Göttinga volt első nagy állomása. Aránylag új egyetem, II. György angol király, hannoveri választó alkotása, melyben az angol és protestáns szellem új és szilárd alapot nyert. Ezen az egyetemen két elsőrangú tudós nyert tanszéket : Achenwall és Schlözer. A pályáiból kikelni kezdő gazdaságtant és szövetségesét, a statisztikát Achenwall képviselte. A kameralisztika, az államtudományok gazdasági része igen fontos tárgya lett az egyetemi tanulmányoknak.