Budapesti Szemle. 1934. 232. kötet, 674-676. szám
674. szám - MEGEMLÉKEZÉS LOTZ KÁROLYRÓL. – Berzeviczy Alberttől
MEGEMLÉKEZÉS LOTZ KÁROLYRÓL. Az Akadémia 1933 december 18-i összes ülésén. Tekintetes Akadémia! Tegnapelőtt volt századik évfordulója nagy művészünk, Lotz Károly születésének. Lotz Károly személye szerint nem tartozott Akadémiánkhoz, de én úgy vélem, hogy Akadémiánknak kötelessége megemlékezni a magyar szellem minden nagy diadaláról a mvészet terén és úgy, mint a tudományban és a költészetben ; márpedig Lotz Károly élete és munkássága az volt : egyik legnagyobb diadala a magyar szellemnek a művészi alkotás körében. És ezenfölül mi Lotz Károlyt a mienknek vallhatjuk azon a címen, hogy életének egyik legnagyobb és legnemesebb alkotása az Akadémia megrendelésére készült s Akadémiánk palotájának megbecsülhetetlen dísze ma is. Lotz Németországban, Hessen-Homburgban született tekintélyes német férfiúnak lelkes magyar asszonnyal való frigyéből, s mikor már alig négyéves korában elvesztette atyját, anyja gyermekeivel együtt visszaköltözött magyar hazájába, úgy hogy legkisebb fia, Károly, már egészen magyar nevelésben részesült. Mikor művészi hajlama korán megnyilatkozott, neki is, mint akkoriban minden magyar művésznek, külföldön kellett magát kiképeznie. A bécsi képzőművészeti akadémiában főkép Rabinak lett kedves tanítványa, kinek művészi befolyása azonban nem akadályozta géniuszának teljesen önálló kifejlődését. A hetvenes évek elején visszatérve hazájába, itt az Alföld természeti jelenségei és népélete voltak az első művészi indítékok, melyek képzeletét megragadták. Majd a Nemzeti Múzeum és a Vigadó épületének belső művészi díszítése körül talált barátjával, Than Mórral együtt érdekes feladatokat és foglalkozást, s bár e műveiben még nem látjuk kifejlődni későbbi, hatalmas lendületét, már e feladatok meg- Budapesti Szemle. 232. kötet, 1994. január. 1