Budapesti Szemle. 1934. 235. kötet, 683-685. szám
684. szám - KOSSUTH LAJOS TITKOS LEVELEI A TURINI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN. – Hegedüs Loránttól
eszmecsere támadt az európai népek álláspontjáról a magyar üggyel szemben» s «ismét új aktivitásra látszott ébredni Kossuth». A mű további folyamán Hajnal kideríti, hogy «Carosini elbeszélése a szerb politikusok baráti érzelmeiről élénk hatást tett Kossuthra», «Kossuth előtt égi sugárnak tűnt föl az esemény. Batthyányval és Carosinival együtt napokig tárgyaltak az alkalom felhasználásáról, ezek alapján aztán Kossuth hosszú utasításban szövegezte meg Carosini számára a szerbekkel való együttműködés feltételeit*). Amint ebből látható, egy magyar-szerb vállalkozásról, forradalmi összeesküvésről van szó, esetleg olasz patronátus alatt. Ugyancsak Hajnal közli velünk azt is, hogy midőn Kossuthot előbb Sumlába, majd az anatóliai fennsíkra, Kutahiába hurcolták el, állandó levelezés folyt közte és Carosini között s az mind egy ily kezdetleges összeesküvés szálait szövögette, mely annál inkább időszerűnek látszott, mivel a nemzetközi helyzet feszültsége Törökország irányában hónapról-hónapra nőtt és később a krími háborúban robbant ki. Kossuth Lajosnak ez első nemzetközi összeesküvésben való részvétele tehát minden tekintetben igen érdekes, és nemcsak Kossuth egyénisége szempontjából szükséges azzal foglalkozni, hanem az Ausztria által levert Magyarország külpolitikai feltámadásának szemszögéből is. Hajnal az általa közzétett diplomáciai anyagban 104. szám alatt közli Kossuth és Batthyány hivatalos megbízólevelét Carosini számára Garasaninhoz, Szerbia belügyminiszteréhez, ki a készülődésnek központjában állt; viszont 111. szám alatt közzéteszi a belgrádi ügynöknek adott «instrukciót», amelyet Kossuth és Batthyány együtt dolgoztak ki s amelynek így hangzó címében : «Instruction für Herrn Carosini ungarischen Agenten zu Belgrad» — már ki van fejezve az, amit az általam alább ismertetendő levelek föltárnak, hogy tudniillik Carosini Kossuth ügynökévé szerződött és rendes fizetést fogadott el tőle az egész idő alatt, míg a magyar emigráció török földön tartózkodott. Hajnalnak most említett könyvéből azonban hiányoztak maguk a Kossuth és Carosini közt váltott levelek, már