Budapesti Szemle. 1938. 251. kötet, 731-733. szám
731. szám - ELFELEJTETT MAGYAR ZENEMŰVEK. – Papp Viktortól
partitúrát (négy felvonás, de nem hosszú) s mondhatom, az egész , élvezetes, tartalmas, igazi műgonddal kidolgozott, nem hatásvadászó, mégis okvetlenül jól ható műve egy tagadhatatlanul jeles, mesteri koncepciójú alkotó zenésznek. A műről elég ha még annyit tudunk, hogy címe : Vándor Pista kalandjai, — ami nem sokat mond s szövegének szerzője báró Jósika Kálmán, kinek munkája jelentéktelen. Ritkán akad alkalom, hogy Erkel Gyula neve mellett megállhatunk. Erkel Ferenc kilenc gyermeke közül Gyula volt az első — sorrendben. Tehetségre is. Testvérei közül talán csak Sándor, a nagy karmester, érte utól. Erkel Gyula zeneszerző, pedagógus és fiatal korában kiváló zongoraművész volt. 1842-ben született Pesten. 1909-ben halt meg Újpesten. Mint kis gyermekről már írtak róla a lapok. Idézünk a Der Ungar című napilap 1847. július 22-i számában Az ezred lánya vígoperáról írt kritikából néhány sort : «A dob (tudniillik Sátorfy úr megbetegedése következtében) mégsem maradhatott el. Egy hat éves fiú, az angyalszép Erkel Gyula, verte, kiváló tehetségű atyjának ütemezése szerint , fölösleges felemlítenem, — írja tovább a kritikus — hogy a hallgatóság el volt ragadtatva s a kis dobosnak virágokat dobott./. A kitűnő zenei képességekkel megáldott fiút 14 éves korában a Nemzeti Színház zenekarába, a dobok mellé szerződtette. Közben édesatyja zongorára tanította, Mosonyi Mihálynál pedig zeneszerzési tanulmányokat folytatott. Huszonegy éves korában operai másodkarnaggyá nevezték ki, később karmesterré. Huszonhat éven át szolgálta az Operaházat. A Zeneakadémián 1879 óta működött. Zeneelméletet, zongorát tanított, utóbb az operaiskola növendékeinek korrepetitora volt. Csodálatos emlékezőtehetségével a legkülönbözőbb dalművekből vett részleteket vezérkönyv és zongorakivonat nélkül vezényelte és zongorázta. Ugyanilyen jártas volt a régi szimfonikus és kamarazene-irodalomban, amelyet hasonló alapossággal kevesen ismertek. Minden zenei