Budapesti Viszhang, 1856. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1856-02-14 / 7. szám
A többi közt Borsod megye levéltárában is található ily kis múzeum, mely néhány érdekes műtárgyat tartalmaz. Ilyen különösen a harajzban ide mellékelt régi legyező és buzogány. — Amaz akkora nagyságú mint egy szóró lapát, hosszú, vastag nyéllel , czifrán festve, egyik oldalán koronás és mértéket tartó oroszlániczimerrel s felírásokkal, mikből kitűnik hogy legyező volt, még pedig Báthory Ferencz, borsodmegyei főispáné, s hogy őseink , mint a sinai mandarinok, ily eszközzel szellőztették magukat nem csak lakomák, hanem nyilvános gyűlések alkalmával is. Mestere egyébiránt kényelmesebb legyezőt is kigondolhatott volna. Elmés felírásai következők: 1. ) Omnibus f Pia- Impossibile Multis I cere I Delectabile Nullis este Miserabile. 2. )Includis Heri gratus laudemque me Praeceps esse noli, sequitiemque fugi. 3. ) Rex Regina omnipotens patria vos lamina servet Coelestis donec Patria suscipiet. 4. ) A mense quicumque velis depellere muscas Esto celer manibus nec meditare diu. 5. ) DVM fVeriit, VoVet FranClsCVs BathorI Vobis. (1734.) Excelsum Dominum Comitem Supremum ex inde Illustres, Vigiles, Nobilitate Graves. A disz buzogányt azon alkalomra, midőn gróf Reviczky Ádám Borsodmegye főispáni székébe ünnepélyesen beiktattatott, Vay Ábrahám, akkori borsodmegyei alispán készitteté, s mint a bandérium vezére hordozá kezében. E drága kövekkel kirakott s művészeti alkotása ma most már a nemzeti muzeum ritkaságai közt díszeleg. .. I. . Gróf Károlyi György kastélya Nagy Károlyban Ki Szatmárban utaz, ne mulassza el Nagy-Károlyt, különösen szép temploma és urasági palotája végett meglátogatni. Ez utóbbi, amely a régi nagykárolyi vár helyén épült föl, s melynek képét is itt közöljük — gyönyörű parkkal, angol kerttel s nagyszerű gazdasági épületekkel s nemes fajú lovak istállóival van körülvéve. Ámde e kastélyt kívülről látni nem elég, ismerni kell annak belső rejtelmeit, nevezetességeit is. Ezek közt első helyet foglal a pompás régi bútorzat , mely a legdrágább, s legtartósabb anyagokból művészeti csínnal készült s a múlt kor sajátságos ízléséről tesz történeti tanúságot. Azután különös érdekkel és becsesel bírnak itt a régi családi képek, mikből a Károlyi nemzetségnek történetünkben szereplett tagjait nagyrészint meg lehet ismerni, s melyek egyszersmind az akkor divatozott magyar viseleteket leghívebben mutatják fel, s úgy írók, mint művészek számára tanulmányul szolgálhatnak. Többek közt igen nevezetes itt gr. Károlyi Sándor hadvezér életnagyságú arczképe, melynek hátterében a kurucztábornak a békekötés utáni fegyverletétele látható. Van ezen családi emlékek közt egy két gyönyörű női arczkép gazdag nemzeti öltözetben. A gróf műveit és lelkes tisztjei több érdekes adomát tudnak beszélni a régibb Károlyiakról; ezek közül egy különösen megragadó figyelmemet burkus hadjáratban vntézkedett gróf Károlyi Antal és Geötz Ferencz közti érdekes viszony; a mint t. i. a katonagrófból utóbb szatmári főispán lévén, mint tette alispánná az idegen honból magával hozott Geötzöt, ki őt egykor mint sebesültet ápolgatá , s mint házasitá ezt össze egy Irinyi nevű urhölgygyel. Valódi kis regény. Az erre vonatkozó adatokat szíveskedhetnék számunkra az elbeszélő Z. I. úr beküldeni. V. I. A kaplonyi egyház. Szatmár megyében, közel Nagy-Károlyhoz, van egy csinos kis sváb-magyar falu , melynek neve Kaplony. E helységben van egy templom és családi sírbolt, a gróf Károlyi nemzetség pompás sírboltja, mely a magyar építészetnek valódi remeke. Micsoda? hát létezik a világon magyar építészet is ? — Ki hallotta ezt ?! Hogy sajátságos, önálló magyar építésmód léteznék , arról még keveset hallott a világ, pedig ha valaki élesebb mértő szemekkel nézne utána , talán a sok idegen , kevert építésmód Csiyó között ezt is feltalálná. Annyi szent igaz, hogy hazánk jelenben oly kitűnő építőmesterekkel dicsekhetik, mint bármely más műveit ország, csakhogy ezen kincs leírásáról s teremtőiről vajmi keveset tud a nagy közönség. Ha egy futó pillanatot vetünk a lapunk czimén látható Budapest büszkén emelkedő palotáinak nagy halmazára, s a vidék egyesen elszórt kitűnőbb épületeire, váljon nem villan-e meg agyunkban azon gondolat , hogy hát kik alkották ezen jó ízléssel készült, gyönyörű, fönséges műveket ? De ki is gondolna arra, hogy ezen lángeszű építőmesterek a mi honosaink és így magyarok lehetnének. Hány óriási épületet látunk fővárosi építészeink terve szerint fölemelkedve, de mily ritkán halljuk az ő érdemdús neveiket nyilvánosan emlsíteni, úgy hogy egy Hild, egy Ybl neve ismertebb és ünnepeltebb a külföld előtt, mint saját hazájukban. Ybl építé újabban többek közt a kaplonyi templomot és sírboltot is, régi góth és byzanczi modorban , mely épület külsejének rajzát ime lapon közöljük. Ez épület külseje is igen csinos, ízletes,de csak szerény, igénytelen hüvelye a nagyszerű és pompás béltartalomnak. Az egyházba lépvén , nemcsak az épitésmód sajátságos szépsége, falfestés s a gazdag egyaránt csodálatra ragadják s nézőt, s nyes házában magasztos érzelmekre dobog fel a hívők szive. A templom hátuljába épített sírbolt valóban fejedelmi, s egy nagy oszlopzatos terem, melyben a gróf Károlyi család elhunyt tagjai, Sándortól kezdve, művészi jelvényekkel ékesített és szép renddel elhelyzett nagy réz koporsókban nyugszanak. — Meglepő látvány a halottak csendes honában. Szinte kedve volna az embernek meghalni , csak azért, hogy holta után ily szép helyet adjanak lakásául!— És ezt mind a művészet teremtő ereje eszközli. De a kaplonyi sírbolt nem csak művészeti, hanem történeti szempontból is nevezetes. A benne nyugvók közül többen nagy szerepet játszottak a magyar közélet mozgalmaiban. Különösen gróf Károlyi Sándor, kinek hült porai a legszebb koporsóban nyugszanak itt, a kurucz világban nevezetes lett a szatmári békekötés által. Ő mint a felkelő hadak egyik fővezére, a császár kegyelemhirdető fölhívására hadseregével letetette a fegyvert, s ezzel nagy szolgálatot tévén az uralkodóháznak, jutalmul gazdag adományban részesült.(1711.) A ferencziek kaplonyi zárdáját, mely most is a templomhoz van csatolva, gróf Károlyi Sándor alapitá, s az uj egyház- és sírboltépületét a most élő Károlyi grófnak emelők családi és vallásos kegyeletük jeléül azon a helyen, mely a Károlyiak cseléde, az e honba Árpáddal bejött Kaplony vezér nevét viseli. A tettek embere, gróf Károlyi István által emelt fóti temlomot legújabban szinte Ybl épité, s fenséges két művével kettős koszorút vívott ki magának a halhatlanság templomában. Valitt Imre, de a remek díszítmények gyönyörre Isten ily fé- Gróf Károlyi György palotája Nagy-Károlyban. A kaplonyi egyház