Bukaresti Lapok, 1932. március (38. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-02 / 50. szám

Jr Ara 5 lej Szerda 1932 -.• március 2 Főszerkesztő* Szele Béla dr. 50. szám XXXVIl. évfolyam Ara 5lej ENNYI A LESZERELÉSI KONFERENCIA EDDIGI EREDMÉNYE! Genf, február 29 Van-e valami kézzelfogható, konkrét eredménye a leszerelési konferenciának? Ez a több mint négyszáz oldalra terjedő jegyzőkönyv, a lefolyt három hét munkája, itt fekszik előttünk az elhangzott beszédekkel és határozatokkal és — ami annál is több — 54 tervezettel és ajánlattak amelyek az elhangzott beszédek kikristályosodásának, formába öntésének felelnek meg. Ez az ötvennégy javaslat állít meg és késztet bennünket annak elmondására: miben látjuk igazi eredményét és fontosságát a leszerelési koferencia eddigi tevékenységének? A leszerelési konferencia előkészítő bizottsága öt esztendeig dolgozott az úgynevezett konvenció-tervezeten. És itt, Genfben, rövid három hét alatt bebizonyosodott, hogy az előzetes leszerelési tervezet teljesen hiábavaló munka, amit el lehetne tépni, akár valami papírrongyot. A lefolyt 22 nap alatt ugyanis Genfben belátták, hogy a konvenció-tervezet elégtelen, mert nem felel meg a kitűzött céljának. És ezért nem kevesebb, mint ötvennégy delegáció nyújtott be a konferencia elnökségéhez tervezeteket és ajánlatokat, amelyek egytől-egyig a francia terv módosítását, kibővítését és fokozását célozták. A francia diplomácia esztendők óta külön utakon járt. Emlékezzünk csak vissza a francia közvéleménynek a Hoovertervvel, vagy a jóvátételi kérdéssel szemben elfoglalt végtelenül makacs álláspontjára, hogy belássuk, mennyire el volt szigetelve eddig a francia külpolitika és mennyire keresztül tudta vinni a maga akaratát a többi országok érdekei ellenére. És most három hét, őszinte és a közvélemény nyomása alatt eredményeket elérni akaró vitája, diplomáciai formában bár, de annál ékesebben és energikusabban csak keretté, tehát nem is alappá nyilvánította a konvenció-tervezetet, vagyis magyarán mondva, az előzetes leszerelési tervezetet papirronsvnak találta s csak azért nem tépték össze, mert olyan nagyhatalom ragaszkodott hozzá, amilyen Franciaország. Mégis úgy érezzük valahogy, hogy több történt annál, mint hogy egy tervezet, amin egy népszövetségi bizottság öt eszendéig rágódott, a leszerelési konferencia vitái hevében széjjelolvadt. Akármilyen diplomatikusan fogalmazta is meg a szép, világfias külsejű, puritán gondolkozás!) Sir John Simon, angol külügyminiszter ezt a határozatot, amely szerint az általános bizottság kimondja, hogy a vitát a konvenció-tervezet szellemében folytatják, a határozat mégis Franciaország, eddigi feltétlen és kimozdíthatatlan hegemóniájának jól megérde Megtorpant az eddig parancsnokló francia felfogás mert elhomályosodását jelenti. Ma már ha valamilyen állam túlteszi magát a fennálló szerződéseken, vagy szerződés-tervezeteken, nem jelent lázongást Isten és a fennálló világrend ellen, mint ahogy azt Franciaország még az elmúlt nyár derekán is feltüntetni igyekezett. Még akkoriban Franciaországnak a népszövetségi főtitkárságához intézett jegyzéke, amelyet Maginot, néhai francia hadügyminiszter írt alá, kimondta, hogy a leszerelési konferencia által elérendő eredményeket csakis és kizárólag a kuvenciós tervezet szellemében hajlandó elfogadni. S ma már ötvennégy állam „lázadozott" a francia akarat ellen és egy ilyen lázadozónak Sir John Simonnak javaslatára kimondták, hogy a konferencia kebeléből emberanyag, hadianyag és költségvetési bizottságokat teremtenek. Csak látni kellett volna, amint Titulescu, szinte le sem rázva magáról az ut porát, ki sem aludva a kényelmes Orient Expressz fáradalmait, leült a szép, új csarnok diplomatáktól és államférfiaktól zsúfolt padsorai között Ghica herceg külügyminiszter mellé és átvette tőle Románia leszerelési frontjának teljhatalmú irányítását. Szorítsunk kezet egy pillanatra a derékszögben hajladozó, complimentező török külügyminiszterrel, Tevfik bey-el, aki zsebre sülyesztett kézzel, mint valami önképzőköri együttes fesztelen diákelőadója vágja minden pillanatban Tardieu szemébe, hogy tántoríthatatlanul kitart „kedves barátja, Litvinoff" mellett abban a törekvésében, hogy egész radikálisan teljes és feltétlen leszerelést határozzanak el. És mondjunk hálát a többi ötvennégy delegátusnak, aki zúgolódni merészelt, az északi országoknak, az Északamerikai Egyesült Államoknak és mindazon nemzeteknek, amelyek delegátusainak elszigetelt, de spontán erejű felszólalása hozzájárult ahhoz, hogy Genfben, az Úr 1932-ik esztendejében ki lehet végre mondani az igazság szikráját, anélkül, hogy ezzel lángba boritanák a világot. Seidner Imre: Sir Jóim Simon A kínai ellentámadás kiverte a japánokat Kiangvan elővárosból N ■I—Siliiron towmmmim Kiangvan újbóli visszas után a japán kormány új fegyverszüneti tárgyalásra utasította a főhadiszállást Ötezer polgári lakás holtteste borította az utcákat. A Szovjet minden előkészületet meglesi a beavatkozásra Sanghaj, február 29. A szombati eredményes japán offenzíváról most érkeztek közelebbi jelentések. A japán csapatoknak ugyanis szombaton a kora reggeli órákban a Kiangvan előváros ellen indított borzalmas zárótűz és szuronyroham után sikerült a kínai védőrséget visszaszorítani. Ebben az ütközetben — a japán főhadiszállás hivatalos jelentése szerint — a japán és kínai seregek 1800 embert vesztettek összesen. A japán csapatok bevonulásakor a kiangvani utcákat 5000 polgári lakos holtteste borította. A japánok azonban nem sokáig örülhettek a győzelemnek. A kínaiak, éppúgy, mint eddig minden japán siker után gyorsan összeszedték magukat, s ellentámadásba átmenve, visszaszorították a japánokat. A kínai ellenoffenzíva vasárnap kezdődött és annyira eredményes volt, hogy a japánokat teljesen kiverték a rettenetesen megviselt elővárosból. Kiangvant tehát ismételten vsszavették a japánoktól, akik borzalmas veszteségeket szenvedhettek. Ezt bizonyítja legalább az is, hogy a japán főhadiszállás a kiangvani harcok mérlegének megváltozása után újból fegyverszüneti ajánlatot tett a kínai főparancsnokságnak. A fegyverszüneti tárgyalásokat maga a japán kormány rendelte el. A sanghaji japán követ ugyanis közölte a japán főhadiszállással, hogy felsőbb utasításra meg kell kezdeni Kínával a fegyverszüneti tárgyalásokat. Japán a következő feltételekkel szeretné a fegyverszünetet megkötni: 1 A kínai csapatok vonuljanak Sanghaj mögé vissza s hagyjanak szabadon egy 20 km szélességű zónát. Ugynekkor a japán csapatok is visszavonulnak. 2. A visszavonulást japán és kínai tisztekből álló bizottság ellenőrzi. 3. A fegyverszüneti tárgyalásokon a nagyhatalmak is képviseltetik magukat, de csak megfigyelők útján. Az új japán fegyverszünti ajánlatról a londoni Daily Telegraph megjegyzi, hogy abban semmiféle követelés nincsen a Wuszung és más kínai erődítmények lerombolására. A fegyverszüneti ajánlat elfogadásáról még nem érkezett megbízható jelentés. A szemben álló felek azonban teljes erővel folytatják a fegyverkezést és a készülődést a további háborúskodásra. Japánból újabb hadihajók indultak Sanghaj felé, megrakva természetesen új csapattestekkel. Japán különben sem titkolja, hogy Mandzsúriával messzemenő céljai vannak. Isihara tábornok például, a mandzsúriai csapatok főparancsnoka a külföldi újságírók előtt kijelentette,, hogy Japán legkevesebb 10 évig tartja megszállva Mandzsúriát, mert biztosítani akarja az ott élő japán alattvalók élet és vagyonbiztonságát s különben is támogatni akarja a függelenné vált államot. Kína pedig egész reploftát rendelt az orosz hadiipartól. A rendelést a szovjet teljesítette és 20 gépet már el is küldött Kantonba, ahonnan a legközelebbi napokban már kiküldik azokat a frontra. Nemrégiben számolt be a világsajtó arról, hogy 100 kanadai repülő, akiket leépítettek, azt az ajánlatot tette a kínai kormánynak, hogy félmillió dollár ellenében hajlandó Kína támogatására repülőflottát szervezni. Most egy jelentés arról számol be, hogy a kínai kormány a kanadai repülők ajánlatát elfogadta. Amikor Kanada fővárosában erről értesültek, egy kínai mosóintézet felajánlotta a repülőknek, hogy ingyen áll rendelkezésükre. Charbini jelentések szerint a szovjet már minden előkészületet megtett arra, hogy a japán-kínai konfliktusba beavatkozzék. Észak-Mandzsuria határában erős csapatösszevonásokat rendelt el és a gyalogság megerősítésére nehéztüzérséget és bombavető repülőrajt küldött a határra. A nagy fegyverzajban mindenesetre megilletődöttség kiváltásra alkalmas az a római jelentés, amely arról számol be, hogy XI. Pius pápa áldását küldötte a két távolkeleti nagyhatalomra. % Radian: Kényszer kölcsön helyett bélyeg illeték Temesvár, február 29. Radian földmivelésügyi álamtitkár vasárnap reggel Temesvárra érkezett, majd rövidesen kiutazott Vingára, ahol népgyűlésen ismertette a konverziós törvényjavaslatot. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy az egész ország jóléte függ a mezőgazdasági adósságok konvertálásáról szóló törvényjavaslat megszavazásától. A vingai népgyűlés befejezése után Radian államtitkár ismét Temesvárra utazott vissza, ahol fogadta a gabonakereskedők és a malmosok küldöttségét, amelynek tagjai megsürgették a hátralékos gabonakiviteli prémiumok kifizetését. Radian államtitkár megígérte, hogy már a jövő héten megkezdik a hátralékok kifizetését. Az államtitkár ezután fogadta a B. L. temesvári munkatársát, akinek a konverziós javaslattal kapcsolatban a következőket mondotta: “ A kormány eltekintett attól, hogy a mezőgazdasági adósságok fedezetét kényszerkölcsön, vagy áldozati adó, esetleg vagyondézsma útján teremtse elő. A kérdést tehát úgy oldja meg, hogy a konvertálási ügyekben a bírósághoz intézett beadványoknál 500 lejes bélyegilletéket rójjanak le az érdekelt felek. Ezekből a bélyegilletékekből begyül annyi, amennyi szükséges a konvertálási probléma megoldására. Hogy a bíróságoknál a konvertálási beadványok ne okozzanak torlódást, az ilyen ügyek letárgyalására külön tanácsokat fognak szervezni a bírságok mellé.