Bukaresti Lapok, 1933. május (2. évfolyam, 100-122. szám)

1933-05-01 / 100. szám

2. oldal Bukarestben betiltották a „Hitler-estélyt“ Bukarest, április 30 ' A bukaresti német egyesületek és szervezetek hétfőre és keddre sör­estét akartak rendezni, mely estüknek — stíl­szerűen — Hitler-est lett volna a nevük. A II. hadtest parancsnoksága az es­télyt betiltotta. Úgy megverte a tanítója, hogy elbujdosott Nagyvárad, április 50. A Vitéz­ utcai elemi iskolában a taní­tó annyira összeverte Dallos Gyula fényké­pész gyermekét, hogy a kisfiút kísérettel kellett hazaküldeni. A kisfiú később elkeseredésében meg­szökött hazulról és most sehol sem ta­lálják. A verés oka: A gyermek nem tudott jól románul. A Rotter-fivérek támadóit kiadják Német­országnak Bécs, április 30 Legújabb jelentések szerint Lichten­stein azokat a németeket, akiket a Rotter fivérek elrablásával vádolnak, kiadja N­émetországnak. Lichtenstein csak azok felett a vádlot­tak felett ítélkezik, akik Lichtenstein polgárai. D Jicsőszentmártoni gázháború legújabb ütközete Marosvásár­helyem folyt le Marosvásárhely, április 30 Dicsőszentmárton városa és az ottani Gáztársaság között évek óta elkeseredett harc folyik, amit természetesen a Gáz­társaság idézett fel. Bizonyos és nem egészen tisztázott követelések fejében végrehajtást vezetett a város ellen s az egymást váltogató tanácsok minden kísér­letezése hiábavalónak bizonyult, bár a felebbezések és tiltakozások elmentek a legfelsőbb fórumokig. Ebben az áldatlan helyzetben aztán a legutolsó városi tanácsnak is akadt egy jónak látszó támadó gondolata. Határo­zatot hozott, hogy 192? évig visszamenő­leg a Gáztársaság lefektetett csöveire fo­lyóméterenként 20 lej városi illetéket vet ki. Az illeték több millióra rúgott volna s így felül is múlta azt az összeget, amit viszont a Gáztársaság követelt a vá­rostól. Ez az ügy is folyik már közel egy éve. Most a marosvásárhelyi táblára került a sor, hogy döntést hozzon. A tárgyalásra a Gáztársaság egyetemi tanárok és kitű­nő jogászok egész csoportját vonultatta fel. Meg is nyerte a pert. A felvonulta­tott jogászok azzal érveltek, hogy a csö­vek javarésze az országút alatt vonul el, az orszá­gútért pedig a Gáztársaság te­kintélyes útadót fizet, a város tehát nem vethet ki a maga részére is illetéket. A bíróság a múlt évre kivetett illetéket tö­rölte, az azelőtti évekre vonatkozólag pedig kimondotta az elévülést. A város természetesen felebbezett. Telepítési akció Magyarországon Budapest, április 30 Albrecht főherceg előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián. Tele­pítési tervezetét ismertette, amely a ma­gyar társadalom különböző rétegeiben nagy érdeklődést keltett. Albrecht tervezete szerint 25, 15, 8 és három holdas egységekben mintegy 15 ezer embert helyezne el. Ehhez 45 ezer holdra volna szükség, ami az adóhátra­lék címén elárverezett, illetve árverés alá kerülő földekből hozhatna össze az ál­lam úgy, hogy a föld nélkül maradt gaz­dákat meghagyná a telepesek sorában. A terv megvalósít­ásához 27 millió pengő elegendő volna. A 27 millióból kilenc milliót vennének fel a szükséges épüle­tek­ A szükséges 27 millió pengőből 5 milliót a transferalapból vehetnének fel, 4 millió pengőt jelzálogkölcsön formájá­ban, 18 millió pengőt pedig a bérleti ös­­­szegekből lehetne kihozni. ». ft. M Viitorul írta: A csernovici eseményekért a bukovinai miniszter felelős Bukarest, április 50. A csernovici zavargások még mindig napirenden vannak. A liberális párt hi­vatalos lapja, a Viitorul legutóbbi száma a következő rendkívül érdekes és meg­lepő sorokat közli: „Az este Mironescunál miniszterközi ér­tekezlet volt az országban felburjánzó zavargásokkal és különösen a csernovici tüntetésekkel kapcsolatban. Megcáfolhatatlanul állítjuk, hogy a bukovinai vizsgálat a csernovici ese­ményekkel kapcsolatban kiderítette Sauciuc Saveanu bukovinai miniszter­nek a zavargásokkal kapcsolatos köz­vetlen felelőssségét. A miniszter, teljes joggal mondhatjuk, a zavargások erkölcsi szerzőjének tekint­hető. A miniszter magatartásának következ­ménye az, hogy a katonai hatóságok, amelyeknek az ostromállapotra való tekintettel közbe kellett volna lépniök, semlegesek ma­radtak. Így állván a dolog, a közvélemény jog­gal teheti fel a kérdést, miért kell bünte­tést alkalmazni egy rendőrparancsnok vagy egy komiszár ellen, amikor ők csak a miniszter utasításának tettek eleget, a­mikor nem értesítették a katonai hatósá­gokat? Hogyan maradhat egy miniszter tagja valamely kormánynak, ha hasonló sú­lyos felelősség terheli?“ A Viitorulnak erre a cikkére kormány­­oldalról még semmi választ sem adtak. 1933. május I, Hitlerszagú sajtószabadság Botrányos hajsza az aradi magyar lapok ellen Lapelk­obzás, előzetes cenzúra és bűnügyi eljárás a cimbírók ellen Arad, április 50. Aradnak különös, nyugtalanító szenzációja van. Az ügyészség rendeletére vizsgálóbíró elé idézték az Aradon megjelenő napilapok jelentősebb újságíróit, sőt két vezércikkírót is, akik az Erdélyi Hírlap és az Aradi Köz­löny húsvéti számaiban az ünnepi vezércik­keket írták. Ennek a beidézésnek és a vele kapcsolatos sorozatos kihallgatásoknak nem kevésbé érde­kes előzménye van. Pár héttel ezelőtt az igaz­ságügyminisztérium utasítást küldött az ara­­di ügyészséghez. Az utasítás maga is elég különös volt, a végrehajtása pedig még külö­nösebb. A három aradi magyar lapnak, az Aradi Közlönynek, az Erdélyi Hírlapnak és a Reggelnek azóta amolyan cenzúra-félének kellett alávetnie magát. A rendelet ugyanis úgy szólott, hogy az ügyészség a rendőrséggel erélyesen őriztes­se ellen a fenti lapoknak a tudósításait, különösen, ha azok a tudósítások a revízió­val kapcsolatosak. Az ügyészség a rendőrséggel egyetértésben úgy oldotta meg ezt a kérdést, hogy a rend­őrség útján minden lapszámból magához ké­resett egy-egy példányt, még mielőtt a friss lapok a közönség kezéhez juthattak volna. Csütörtökön az Aradi Közlöny is ismertet­te azt a Benes-féle nyilatkozatot, amely az egész világsajtót beszaladta és mindenütt nagy feltűnést keltett. A Benes-nyilatkozattal egyidejűleg külföldi lapok nyomán egy tu­dósítást is közölt s ebben a tudósításban az egyik alcím így hangzott: „Csak háborúval lehet revíziót elérni...“ A kérdéses lapszámot annak rendje is mód­­ja szerint kinyomták s aztán az első „friss lappéldányt“ eljuttatták a rendőrséghez, a­mely viszont nyomban továbbította Saracu Adrian soros vizsgálóbíróhoz. Saracu vizsgá­lóbírónak megütötte a szemét a Benes-nyilat­­kozat, a vele kapcsolatos tudósítás és különö­sen a fent idézőjelbe tett alcím. Minden további gondolkozás nélkül elren­delte a lap elkobzását, sőt azt is, hogy a rendőrség szedje össze a lapkihordóknak már kiadott és szétosztásra váró példányo­kat is. Az elkobzó rendeletről a hajnali órákban értesítették a lap kiadóját, Stauber Istvánt is. A kiadó nyomban fölkereste Saracu vizs­gálóbírót, aki rövid vita után engedett és visszavonta az elkobzásra vonatkozó rendele­tét. A dolog azonban ezzel még nem intéződött el. Másnap az ügyészség utasította a vizsgáló­bírót, hogy a legerélyesebb vizsgálatot vezes­se be a három aradi lap ellen s ezt a vizs­gálatot kapcsolja össze azzal az eljárással, a­mit az Aradi Közlöny és az Erdélyi Hírlap ellen a húsvéti vezércikkek miatt indítottak. Az Erdélyi Hírlap húsvéti vezércikkét Pa­­zsitny Bonaventura minorita rendfőnök írta. A cikk címe ez volt: Revíziót kérünk. Téve­dések elkerülésére azonban mindjárt a cikk első mondata kifejtette, hogy nem földrajzi revízióra gondol, hanem a lelkek revíziójára. Az Aradi Közlöny sérelmezett vezércikkének a szerzője Paretz Béla dr. volt magyarpárti képviselő. A cikk maga politikai kérdésekkel foglakozott s távolról sem volt benne olyan igényesség, ami kihívhatta volna a hatóságok figyelmét, vagy éppen a Marzescu-törvény rendelkezéseit, amelyek alapján az eljárást megindították.­­ Szombaton délelőtt aztán a vizsgálóbíró maga elé idézte Pazsitny Bonaventurát, Pa­retz Béla dr.-t, Stauber István, Major Béla, Károly Sándor, Jakab Géza és Pilisi Géza újságírókat. A kihallgatások megkezdődtek és a késő délutáni órákig tartottak. Az elsőnek kihallgatott Pazsitny­i rendfőnök kijelentette, hogy nem volt szándékában az izgatás, vagy a kedélyek felverése, véleménye szerint pe­dig az ügyészségnek nincs joga ahhoz, hogy belemagyarázzon az ő cikkébe olyasmiket, amik távol állottak tőle. Magától értetődő, hogy a kihallgatások , általában az egész eljárás sokkal nagyobb izgalmat váltott ki az aradi közönség köré­ben, mint mondjuk — Benes nyilatkozata. Példátlan fordulat a Löhle-féle 960 milliós bírság ügyében A pénzügy­miniszter feljelentést tett az ügyben szereplő bírák ellen Nagyvárad, április 50. A híres Löhle-féle milliárdos fekete­­szesz-birság ügyében újabb szenzációs fordulat történt. Annak idején beszámoltunk arról, hogy a nagyváradi törvényszék törölte a bírságot azzal az indokolással, hogy az a jegyzőkönyv, amelynek alapján a bün­tetést kirótták, nem a már érvényben le­vő, hanem a hatályon kívül helyezett szesztörvény alapján készült. A hatal­mas, 960 milliós bírság törlése tehát for­mai okokból történt, sőt az ítélet még a perköltségek megfizetésére is a pénzügy­minisztériumot kötelezte. Az ítélet annak idején nagy szenzáci­ót keltett s módfelett meglepte a pénz­ügyminisztériumot is, amely természete­sen felebbezett. A felebbezési eljárás fo­lyamatban van, a pénzügyminisztérium azonban ennyivel sem elégedett meg, ha­nem feljelentést tett a nagyváradi tör­vényszék azon bírái ellen, akik a bírsá­got törölték. Az igazságügyminisztérium a feljelen­tés alapján Badescu Rosiori semonfőszéki bírót küldötte ki Nagyváradra a vizsgá­lat lefolytatására. Jogászi körökben bom­baként hatott ez a fordulat s most fe­szülten várják a fejleményeket. Ilir sze­rint Badescu Rósiori már a napokban Nagyváradra érkezik, hogy megkezdje a kihallgatásokat és a per aktáinak átta­nulmányozását. Tárgyalás váltott tanáccsal Újabb jelentések szerint a nagyváradi törvényszéken szombaton délelőtt a bír­ságolási üggyel kapcsolatban érdekes utóper játszódott le. Mikor a bíróság fel­oldotta a Triton-szeszírvár 960 millió te­jes büntetését, automatikusan feloldódott a biztosítékképpen lefoglalt nagymen­­­nyiségű szesz is. A kincstár azonban nem volt hajlandó kiadni a mintegy 4 és fél millió lej értékű szeszárut, mire dr. Lobié László keresetet nditott, amelyben ne­m­­csak az áru kiadását követelte, hanem egyben 25 százalékos kártalanítást is. Lobié követelését foglalás utján szeret­te volna realizálni. A törvényszék enge­délyezte a foglalást, mire Löble közvetlenül a Banca Nasionala­­nál foglalt, jól tudva azt, hogy a mo­nopol-pénztárak üresek. A monopol és a kincstár nem nézték tétlenül az ügyet s benyújtották fel­fo­lyamodásukat a törvényszéki végzés el­len. E felfolyamodásban azt igyekeztek bizonyítani, hogy a törvényszék t­oglalási végzése jogellenes volt. Ez ügyben a törvényszék szombat dél­előttre tűzte ki a tárgyalást. A Bukarest- 1,­1 Nagyváradra érkezett ügyész azrti­nt­, a tárgyalás elején kifogá­st emelt a tanács ellen azon a címen, hogy ez a tanács adta meg a foglalási engedélyt, tehát illetéktelen saját ügyének az elbírálására. *­■ A tanács egyórás tárgyalás után illetéktelennek mondotta ki magát s azonnal vissza is vonult, helyét más ta­nácsnak engedve át. Az uj tanács elnöke azonban, alig fog­lalta el helyét, máris kihirdette, hogy az uj tanács elutasítja a régi ellen emelt illetéktelenségi kifogást s elren­deli, hogy az előbbi tanács tárgyalja le az ügyet. Ezzel a bírák felállottak és kivonultak, a megüresedett székeket pedig az első ta­nács tagjai, Popasescu és Kálnax foglal­ták el. Ezután végre megkezdődött a tulajdon­­képpeni tárgyalás, amely úgy végződött, hogy a bíróság helyt adott a kincstár állás­pontjának és felfüggesztette a szesz­gyár foglalási kérelmét. Egyébként Badescu Rosesti semmitőszé­­ki bíró, akit a 960 millió lejes birság fel­függesztésének ügyében küldöttek ki, meg is érkezett Nagyváradra. Visszaállítják a bíróságok Berlin, április 30 A kormány előterjesztésére Hinden­­burg köztársasági elnök engedélyt adott ahhoz, hogy az eddigi légügyi felügyelő­séget légügyi minisztériummá alakítsák át. A légügyi minisztérium élére termé­szetesen Göring kerül. Göring, mint lég­ügyi miniszter mindenekelőtt megalakí­totta a Birodalmi Légi Szövetséget. Az alakuló gyűlésen beszédet mondott, a­melyben azt vázolta, hogy Németországot pillanatok alatt tönk­reteheti az ellenséges repülőraj és csak órák kérdése, hogy légitámadás esetén­ német katonai jogkörét a német ipari vidékek elpusztuljanak. Ma avatták fel egyébként az új Jun­kers gépet, amely eddig a D. 2500 nevet viselte. Az ünnepségen személyesen meg­jelent Hindenburg is. A gépet Hindern­burg nevére keresztelték át. A német birodalmi kormány újabb tör­vénytervezetet dolgozott ki, amely visszaállítja a katonai bíróságok ha­táskörét.Ugyanekkor intézkedett ,a kormány az­iránt is, hogy a breslaui internáló tá­bort újból felszereljék.

Next