Büntető Jog Tára - Polgári Törvénykezés, 1885. október-1886. március (11. kötet, 1-25. szám)
1886-02-25 / 22. szám
22. szám Büntető Jog Tárat állapíttatott meg, aminek folytán kétségtelesnné vált, hogy Szabó Károly más által, erőszakos módon fosztatott meg életétől. A tett elkövetésének gyanúja egyenesen Juhász Ferenczre nehezedett, mert ő vele ment ki utoljára Szabó Károly az erdőre fát irtani, fejszékkel ellátva, és attól fogva többé Szabó Károlyt senki sem látta. Juhász Ferencz azon előadása, hogy Szabó Károly, még mielőtt az erdőre értek volna, a szántóföldeknél a kocsiról leszállt, hogy Szendrőládra vagy Edelénybe menjen, valótlannak bizonyult, mert Szabó Károly sem Szendrőládon, sem Edelényben nem volt és az említett helyeken őt senki sem látta. De teljesen valószínűtlen is, hogy ha Szabó Károly más által valahol az után, vagy más helyen megöletett volna, a hulla oly távolról Szuhogyra a saját erdejébe, hol Juhász Ferencz 1883. november 14-én délután 4 óráig tartózkodott, hurczoltatott volna elrejtés végett, és ott hosszú ideje munkát igénylő szabályos sírt vágott volna a hullának az illető, mert így igen könnyen kitehette volna magát a felfedeztetésnek, annál is inkább, mert azon erdőben és annak közelében irtók és favágók dolgoztak; alaposan következtethető tehát, hogy ott csak oly egyén járhatott, kinek mint az erdő tulajdonosa köréhez tartozónak, ottan tartózkodása és munkálkodása senkinek fel nem tűnhetett. Ezenkívül következő adatok és bizonyítékok merültek fel Juhász Ferencz ellen: Salamon János, Vári Andrásné, Kecskeméti Károly, Pálfi Emma tanult valomásából kitetszőleg Juhász Ferencz azon idő óta, hogy Szabó Károlyhoz mint örökbe fogadott fiú bejutott, Szabó Károly irányában nem a legjobban viselte magát, e miatt őt Szabó Károly többször megrótta, pirongatta, szidta, sőt Pálfi Emma vallomása szerint házától végkép el akarta küldeni, miért Juhász haragot táplált magában, és általában semmi tisztelettel Szabó Károly irányában nem viseltetett. Ugyancsak nevezett tanuk, valamint özvegy Barna Mihályné és Sallai Jánosné vallomásából kitűnik, hogy Juhász Ferencz és Szabó Károlyné között szerelmi viszony fejlődött ki, mit, úgy látszik, Szabó Károly is gyanítani kezdett. Ehhez járul még azon körülmény, mely a 18. sz. alatti iratnak Pálfi Tamás tanú vallomásával való egybevetéséből kitűnik, hogy Szabó Károly után, ennek halála esetére, vagyonának egy részét Juhász Ferencz volt öröklendő. Továbbá Fóris Márton János tanú hit alatt vallja, hogy midőn 1883. november 21 én Szabó Antallal és Juhász Ferenczczel az erdőre a hullát keresni kimentek, és midőn ott Fóris Márton János Juhász Ferenczczel a kerítésen belül felfelé haladt, Juhász Ferencz, ki Fóris mellett oldalt ment, egyszerre csak elmaradt, és midőn Fóris visszanézett, látta, hogy Juhász Ferencz egy csomó harasztot felölelt, de hihetőleg azért, mert észre nem vette, hogy Fóris János visszanézett, a harasztot leeresztette, azonban ugyanazon hely közelében maradt, és midőn Fóris ismét visszanézett, látta, hogy Juhász Ferencz a harasztot lábával a kerítés felé rúgta, a mely hely épen Juhász ezen magaviselete miatt gyanússá tétetvén, Fóris által vizsgálat alá vétetett, és csakugyan ott a kerítés alatt, egy szabályosan, éles eszközzel kivágott sírgödörre találtak, melyben Szabó Károly hullája feküdt és ennek láttára Juhász Ferencz, Fóris Márton János, Szarka János, Takács András és ifj. Fóris Márton János tanult vallomása szerint elsápadt és felkiáltott: „jaj édes apa, ki ölhetett meg téged az én kontómra ! “ Özvegy Barna Mihályné vallomásában foglalt azon körülmény is terhelő Juhász Ferenczre nézve, hogy a midőn 1883. november 14-én haza érkezett, és özv. Barna Mihályné — ki akkor Szabó Károlyné cseléde volt — a kisebbik fejszét keresve, Juhász Ferencztől kérdezte, hogy hol van a kis fejsze? Juhász Ferencz azt felelte, hogy azt elvitte Szabó Károly magával, holott pedig ezen fejsze, mely bűnjelként az iratokhoz van csatolva, későbben, napok múlva a kamarában, a répa alatt elrejtve, megtaláltatott. Ezen fejsze volt minden valószínűség szerint a gyilkoló eszköz, mely a hullán észlelt sebekhez hozzá illik ; ugyanez lehetett azon eszköz is, melylyel a sir élesen és szabályosan körül metszetett, mert a fejszén föld nyomai látszanak. Feltűnő és gyanús körülmény az is, hogy Juhász Ferencz a Szabó Károly eltűnése után, saját vallomása szerint több ízben felment a cserjésbe, állítása szerint azon czélból: vájjon Szabó Károly nem jön-e Edelényből arra? Holott az edelényi út nem arra vezet, de valószínűleg inkább azért ment ki az erdőre, hogy a sírt lehetőleg eltakarja szem elől és a nyomokat elenyésztesse. Balada János tanúhit alatt vallja, hogy egy szerdai napon egy héttel a Szabó Károly hullájának feltalálása előtt, tehát épen eltűnése napján délelőtt 10—11 óra tájban juhaival a Szabó Károly erdeje felé menvén, ott Juhász Ferenczet 841