Buza Péter: Egy város játékai. Budapest a millennium színpadán (Budapest, 1996)

körében elérő Morelli Gusztáv megte­hette. Akkor, 1896-ban, különösen so­kat tett le a nemzet asztalára a férfikora teljében alkotó mester. Az ő munkája a kiállítás több illusztrált kiadványa, szá­mos oklevele és nyomtatványa, nem beszélve a már említett bravúros kör­képmetszetről, amely egyik legmegbíz­hatóbb forrása lett aztán a hatalmas vá­szon hiányzó részei legújabb kori re­konstrukciójának. Morelli 1909-ben halt meg Budán, a Trombitás utcai családi házban. Unoká­ja, László hároméves apróság. Ha eljön az idő, elveszi majd feleségül egy másik, szintén 1848-ban született férfiú unoká­ját, Stoll Évát. Azt a férfit Schmidt Jó­zsefnek hívják. A millenniumi nagy ki­állítás igazgatója. Lesz még szó róla. A millennium közönsége s a publikumot kiszolgáló vállalkozók tehát különösen fogékonyak a látvány monumentalitásá­ra, illetve a produkció egzotikumára. S ez utóbbi tekintetében mintha semmiféle ízlésbeli gát sem látszana fékezni szen­vedélyeiket, ha a szórakozásról és szóra­koztatásról van szó. Az, hogy a Francia Mulató - Os-Budavára egyik éjszakai lokálja - talpig színes égők fényébe öl­tözteti a Villamos virágok című jelenet táncosnőit, még hagyján. Rázós, de nem otromba a produkció. Ám mit szóljunk ahhoz, hogy mutatványként kínálnak mindenféle emberi torzókat s extrém je­lenségeket a cseppet sem válogatós publikumnak? Itt vannak mindjárt az úgynevezett „világcsodák”. Thomson Dilkings, a harmadfél méter magas brit óriás. A szakállas hölgy és az óriási szakállas hölgy. Aelvora, a féltestű szépség. A nyújtható bőrű csodaember. Az utolsó aztékok. Eddig Barnum cirkuszában mutogatták őket, most Os-Budavára ne­vezetességei. „Kicsiny, alacsony embe­rek, sajátságos hengeres fejjel. Valósá­gos kretének és alig tudnak beszélni. Különben jóindulatú, szánni való embe­rek.” Ami azt illeti, ez utóbbi műfajban tulajdonképpen igazán nem szorultunk rá a Barnum cirkusz kölcsönkért pro­dukcióira. Nekünk magunknak is volt saját cso­dagyerekünk. Dobos Jancsi, akit a le­operált testrészeket is mutogató, a ti­zennyolc eleven kígyóval táncoló szép Salombót szerepeltető, a kalifa tündér­kertjével csábító Plasticonban - az Andrássy úti (régi) Műcsarnokban -, mutogattak. Kártyázó kompánia Talán egy családi születésnap vidám poharazgatásának lettünk tanúi, névtelen véletlenek hosszú sorozatának köszönhetően

Next