Buza Péter (szerk.): Bevilaqua Borsody Béla: A Víziváros (Budapest, 2005)
Bevilaqua Borsody Béla: A víziváros
Ruytter emlékműve. Nápolyt megfenyegette, hogy halomra löveti hadihajói ágyúival, ha a gályarab magyarokat ki nem adja. Kollonits a dalmata Sebenicóban félezer magyar protestánst potom pénzen adatott el a nápolyi hajózó kereskedőknek. Ez is fokozta Debrecen, Hajdúság és így Csokonai Vitéz Mihály németellenességét és Pest elleni antiurbanitását. Magasrendű, gondolkozó tehetségét karakánul csúfolódó, szatírás írásokra forgácsolta szét, de nagy alkotása A Lélek Halhatatlansága című filozofikus írása. Gondolataiban ott van már a königsbergi német Prof. Immanuel Kant kritikai-ismeretelméleti írásainak hatása. Ám a 18. századvégi Felvilágosodottságot és Intellectualismust is csúfolta, noha ő is ennek volt a híve. A korszerű — a francia Diderot, D’Alembert, Voltaire, a német Grimm — Intellectualismust „Saeculumvégi módi Értelmesség” — ’’Századvégi divatos Értelmesség” — néven gúnyolta. Az Intellectualismus német „Aufklärung” nevet debreceniesen fikléristaság néven nevezte. Nagyszerű szatirikus színjátékokat írt (Karnyóné). Csúfolta az Ocularét, mint „német holmit” és csúfolta a németes viseletű vidéki Dámákat (Dorottya vagy a Dámák Farsangja). Körülötte alakult meg a debreceni diákok titkos irodalmi társasága, (latinosan „Coetus” vagyis „Gyülekezet), a „Fekete Vármegye”, mely a debreceni Nagyerdő egyik kurtakorcsmájának pincéjében bújt meg. A Coetus diáktagjai az általuk írt pompásnál pompásabb szatírákat, a németet ostorozó gúnyos verseket egy Codex-be írták össze. Ennek egy példányát a néhai Prof. Bánóczi József mentette meg, fia, Bánóczi László ezt eljuttatta e sorok írójához, ki is most rendezi sajtó alá e magyar ritkaságot. (A codex ma Prof. Dr. Erőss Sándor szemész főorvos tulajdona.) Ebben Csokonai Vitéz Mihálynak vagy kilenc, eleddig ismeretlen versét állapította meg. Jókai — mint e sorok írója állapította meg és tartott erről előadást a pesti Egyetem aulájában —, a Fekete Vármegyét állította be Mégis mozog a Föld című regényében úgy, mintha ez a Coetus pesti Titkos Társaság lett volna. E pesti codex tartalomjegyzéke, mint a regényben ezt Jókai közölte, pontról-pontra azonos a Prof. Bánóczi József megmentette Debreczeni Codex tartalmával. Csokonai Vitéz Mihály nevéhez fűződik számos harsányul, diákosan trágár gúnyvers. A debreceni Fekete Vármegye nyomán az 1830-as években a vidéki protestáns Főiskolák diákjai szintén ilyen irodalmi Coetusokat teremtettek, így a késmárki Lyceumon is, ez még az 1900-as évek elején is titkos Magyar Társaság néven