Buza Péter (szerk.): Bevilaqua Borsody Béla: A Víziváros (Budapest, 2005)

Bevilaqua Borsody Béla: A víziváros

Arany János családja az Erdélyi fejedelemség által nemesség­re emelt bihari hajdúcsalád fia volt, Nagyszalontai Nemes Arany névvel. Az Erdélyhez tartozó Részek — a Partium —, Biharország, a Hajdúság, a Nyírség, az Érmellék, Szabolcs lelkiségének örököse, Bessenyei György és Csokonai Vitéz Mihály kemény hajdú-mivol­­tának lelki rokona és lelki utóda, az ősi debreceni Kollégium lelkisé­gének kifejeződése volt. Ugyanolyan, mint az Öregúr, néhai Atyám­fia, Kossonczy Nagy Lajos táblabíró, akirő­l vízivárosi vonatkozás­ban alább írunk. (Arany) családja ott, Biharnagyszalontán művelte kis kurta­nemesi birtokát. Férfi korában ezért nem szerette a nagyvárosi életet, tehát a pestit sem. Ezért írta egyik versében: „Szülőföldem Szalonta, nem szült engem szalonba!” Debrecenben volt a kálvi­nista Kollég­ium diákja. Mint a Bihari Nemzetőrség — a nagyem­lékezetű Veres Sipkások — őrmestere volt ott a Lengyel Légióval együtt Temesvár ostrománál. A sikerbe, az országos hírnévbe 1847-ben emelte fel a „Toldi” megjelenése. Ebben a kapzsi bátya a nagynemesi Toldi György ál­tal paraszti sorba lenyomott fiatal Toldi Miklós fölemelkedését írja meg. A Toldi forrása egyrészt a 16. századi magyar kobzos Sereg­diák, Tinódi Lantos Sebők írta Krónika, másrészt — mint ezt néhai Prof. dr. Alexander Bernát írta meg —Shakespeare „As you like it!” (Vagy amit akartok!) című színműve. Ebben benne van a bátyja elűzte bujdosót segítő öreg paraszt szolga, a „Toldi” öreg Benczéje előképe is. Arany János a flandriai Ardennes erdőben lefolyt lova­gi mérkőzést a pestbudai Nyulak Szigetére, a Víziváros fölötti Mar­gitszigetre stilizálta át, a fiatal Toldi Miklós a „Toldi”-ban a budai Vízivárosban fogja le a megdühödött, száguldó bikát, a cseh lova­got a Víziváros fölötti Nyulak Szigetén (Insula Leporum, utóbb Margitsziget) győzi le. Arany János remek Balladát írt a vízivárosi Rózsadombon le­fejezett Hunyadi László haláláról és Budaváráról, a gyilkos V. Lász­ló önvádoló éjszakai rémlátásairól. (Jó Budavár magas tornyán az érckakas csikorog élesen.) Amikor ezt Arany János írta, még ott forgott a vízivárosi Szegényház melletti középkori eredetű ház or­mán díszlő remek Szélkakas is, melyről (később) írunk. Ezt meg­bámulta az egész régi Víziváros, lehetséges, hogy Arany János is látta ezt. Arany János tősgyökeres debreceni-bihari Hajdúlélekkel gyű­lölte a bécsi németet, a Bach-korszak­ot is, az elnémetesedett­ek­

Next