Californiai Magyarság, 1981 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1981-01-02 / 1. szám

CALIFORNIAI »1109 91 ••S..190 ^ Weekly Newspaper West (C Á L I F O R N I A .. w .. w- - l_______ the Mississippi (USPS 084-440) No. 1. - hriday, Januáry 2, 1981. j 1 An American Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave.,Suite 201, Los Angeles, Ca. 90004. Ph: 384-7642, 463-3473 § -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ÉVFOLYAM LOS ANGELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA - SINGLE COPY 35 CENTS - VOLUME 59. - “ EStabl,SHGd„ Az új US kormányzat számot kell vessen a megszámlálha­tatlan belső-és külső problémával. Ha alaposabban és mélyeb­ben körülnézünk a US bel-és külvilágában, szinte ijesztő a megoldásra váró témakör. Az amerikai gazdasági helyzet, vele a társadalmi, valamint a szín-, faj, s a velejárók, különösen a bűnözés riasztó képet mutat úgy a nyugati, mint a keleti parton. Nincs már város, ahol ajánlatos lenne az utcán járni, sötétedés után pedig ki­fejezetten veszélyes. Nem mintha otthonában biztonságban lenne a polgár élete. A személy- és egyben vagyon elleni bűn­cselekmények elkövetői főleg a 15 és 35 életév közöttiek, mondja a statisztika. A legtöbb visszaesőt,sőt a számadatok azt közlik, hogy a legtöbb vagyon­ elleni bűnözőt csak az ötö­dik rablási, betörési, vagy lopási aktusnál fogják el. A munka­nélküliség komoly melegágya az efféle bűnbekeveredésnek, ha nem is kizárólagos indoka. A fekete fiatalság háromszoro­sa lézeng munka és kereset nélkül, mint a fehér. A jelen vá­lasztással a színprobléma erősen kiéleződött. Egy egész gene­ráció ailakul ki a bűnözés jegyében. Ez nemcsak társadalmi zavart idéz fel, de a bűnüldözés és börtöntartás óriás gazda­sági megterhelést is jelent. Egyes bölcselők szerint olcsóbb lenne a közmunka, mint a jelen börtönök fenntartása. Az új kormányzatnak mélyrenyúló tervei kell legyenek, mert bel­­biztonságilag csődben vagyunk. Az inflációval és a munkanél­küliséggel pedig, bármit is közöl a hivatalos számoszlop, gazdaságilag tragédia előtt állunk. Nem lesz 'elég'a szokásos washingtoni állásosztás és a sajtóértekezletek sem fogják át­festeni a jelen sötét ábráját. Lehet, hogy túl sokat vár a tö­meg az új kormányzattól, de ha már kitessékelte a régit, le­gyen értelme is a drága uralomcserének, s hozzon többet és jobbat, tényekben, ne csak ígéretekben, és ne csak Washing­tonban. A nép már sokat és sokszor csalódott, most egy kon­zervatívnak meghirdetett közösségnek adta oda a kormány­aidat, mert hitt és hisz a változás jobb sorsot hozó ígéreté­ben. Ha ez az oldal is csak olyan lesz, mint a többi, nem­csak Amerika, de talán az egész világ megérzi a csalódást, mely politikai földrengést is eredményezhet. A nagyvilág is szomorú állapotban van. A politikai rend­szerek levegő után kapkodnak. A világ gazdasági helyzete is súlyos, legalábbis stagnál. Az afrikai és ázsiai kontinens egy része éhezik és a gazdag, vagy gazdagabb országok szeme lát­tára éhenhal. A kommunista rendszerek étel helyett üres po­litikával táplálják alattvalóikat. Az uralmi rend keleten, kö­zépen­ és nyugaton is távol van a néptől. A demokráciákból hiányzik a nép, a valódi istenadta nép, illetve annak akarata, s olyanok, mint a levegő oxigén nélkül. Amerika ennek elle­nére demokráciákat akar üdvözölni olyan országokban is, ahol egyelőre csak egy falat kenyér kellene, s országok, rendszerek értékét a demokrácia üres keretén keresztül kere­si. A valódi politikusok azt érzik, hogy az amerikai politika nem is akar nagykorúvá válni, élvezi naiv, kétszázéves kisko­rúságát, s megsértődik, ha tanácsait a nagykorú politikusok és országaik nem fogadják el. A szuperpolitikát a jelenleg porondon levő két szuperhata­lom mozgása jelenti. Ez pedig a gyakorlatban úgy néz ki, hogy Amerika többezer túlfizetett szakembere figyeli a szov­jet politikai-, katonai-, és gazdasági mozdulatait és amikor az kettőt lép, illetve a másodikat lépi valamerre, Amerika is rá­szánja magát - rendszerint késve — egy fél kontrakar­rozó lépésre, (sokszor ballépésre). Ennek ellenére, -úgy látszik - a Mindenható szereti az amerikai népet, mert a szuper-ellenfél minden propagandája mellett jelenleg nagy bajban van. A szovjet, úgyis mint a vi­lág béke apostola kétfrontos tényleges háborúban vergődik. Az egyik frontja, Afganisztán véres, a másik, még véresen nem aktivált frontszakasza. Lengyelország az egész vasfüg­göny bizonytalanságát hozza magával. A világ proletárjait hányja kardélre a kommunizmus atyja és a proletárság védel­mezője. Felszabadít, de népe nyomorban van. Világnézeti-, politikai-, gazdasági problémái egyre szaporodnak. Elkalku­lálta magát. Étvágya nagyobb, mint a rendszer megemésztő­képessége. Nemcsak a vasfüggöny népei, de a szovjet közel száz nemzetisége is látja már a bajt. A nagy- és büszke olaj­termelő nem tudja ellátni a rabnépeket energiával, inkább nyugatra, a kapitalistákhoz vezeti nemes valuta ellenében olaját, melynek 645 millió tonnás előirányzata csak papíron (Folytatás a második oldalon.) A szovjetban több millió evangelicai, baptista, péntekosztál, adventis­ta, s még több millió egyéb keresztény felekezetű él, illetve félnyilváno­san gyakorolja vallását. Ezeknek a nevében szólalt fel a madridi emberi jog­értekezleten Arkady Polischuk. Előadásában pontos statisztikával szolgált, megnevezte a munka és büntetőtáborokat, börtönöket, ahova a vallásgyakorlók kerülnek, miután állásukat elvesztik, s családjuk ül­dözötté válik. A vallásgyakorlás miatt üldözötteknek semmilyen más bű­nük nincs, csak néha összejövetelekre járnak, egyházi esküvőt és teme­tést akarnak, s gyermekeiket megkereszteltetik. A The Times, London és a The Christian Science Monitor a szovjet­­beli zsidó problémával karöltve a keresztények üldözésének ügyével is foglalkozik. A SVÁJCI FIATALSÁG, fő­leg a jómódúak egyre gyakrab­ban lázonganak a „túlósdi” fel­fogású szülők rendszabályai el­len. Zürichben hetenként tüntet­nek a gazdag ifjak. (The Times, London, 12­12-80). KISSINGER LESZ az új lon­doni US követ, írja a Sunday Ex­press (11­­9-80. száma). A KÖZÖS PIAC 79 EZER ton­na vajat szállított a szovjetnek az afgán invázió óta, melyet a szov­jet 160 millió angol font haszon­nal továbbadott, a vazallus orszá­goknak. Hány tonna bombát le­het ezen gyártani, kérdezte az an­gol képviselóházban Mr. Teddy Taylor Tory képviselő. (Sunday Express, 12­9-80.) A Szovjet keresztényei HÍREK Reagan kiválasztottjai Az új kabinet eddigi személyi szelekciójával nincs megelégedve az a „jobboldal" vagy az ezen a néven idézhető szervezetek, mondván, nem a harvardi és yalei társadalmi nagyságok kormányzását ígérte nekik Reagan. Ezektől semmilyen új, a régitől eltérő, a nép javát szolgáló, a valódi Amerikát előbbrevivő generális politikai változás nem várható. Ezeknek a tanácsa az „Establisment"-é, a régi klikké. Reagan követte a régi rendet, haveri körét ültette be a hatalomba, il­letve azokat a barátokat, akiket eddig nem látott Amerika Reagan „vá­lasztók részére megterített" asztala körül. Úgy látszik, írja a Tommo­­row rovatban a US News and World Rep (12-22-80), „nincs új a nap alatt" amikor Amerikában politikáról van szó. A KÁBÍTÓSZER KERESKE­DELEM SZÁLAI egyre mélyeb­ben „helyezkednek el". Egyes gyanakvók szerint még mélyeb­ben kellene keresni. A korrupció olyan óriási, hogy a felgöngyölés csak felületi. Holott úgy az óriási haszon, mint a poltikai elágazá­sok miatt egészen magasan kelle­ne a „rothadás" után szimatolni. AZ OLAJ ÉS TERMÉKEI­NEK ára emelkedni fog, mert az OPEC olajtermelő­ országok 41 dollárban szabták meg egy hordó olaj árát. A Bali (Indonézia)-ban megtartott OPEC értekezlet telí­tett volt politikával, a megoldat­lan palesztin kérdéssel, az Irak­­iráni háborúval. Reagannak ko­moly problémái lesznek az olaj­fronton, a retorika nem lesz elég. LÍBIA HIVATALOSAN is a szovjet trójai falova. A vezér, Khadaffi ugyan mellébeszél, de a tények világosan igazolják meg­bízását. Az arab egység két, vagy három részre szakadt, a mérsé­kelt-, a szélsőséges- és a kifeje­zett orosz vonalra. Ez utóbbi Khadaffi vonala, a nyugtalan világból A US KÖLTSÉGVETÉSE 1981 -re 633 billió, a teljesen fe­dezetlen rész, a deficit 50 billió dollár. Úgy néz ki, ennek ellenére lesz adócsökkentés, tax out. — + — AMERIKA NÉPI KÍNÁBAN nagy kereskedelmi kiállítást ren­dezett.. Kína vevő lenne, de a vé­telár-valuta kérdéses. ÚJABB VEZETŐ VÁLSÁG KÍNÁBAN Hua Guofeng, mint Mao jelöltje foglalta el Mao helyét Mao halála után. Először államelnök, majd utána a párt elnöke lett, később mi­niszterelnök. Hua nem tudott kijönni a kínai életet a gyakorlatban irányító és uraló Deng-gel, aki csak miniszterelnök-helyettesi titu­lust visel, de kezében összpontosul a főhatalom. A „Négy Lázadó" és társai elleni perben Mao özvegye igyekezett az ügybe belekeverni Hua-t is, és a zárt tárgyalást követően terjedt el a hír, hogy Hua-t min­den tisztségétől megfosztják, illetve minden közéleti szerepéről le­mond. Egyben a kínai kommunista párt vonalvezetését és ideológiai kereteit is átszervezik a Mao által diktáltak részbeni elhagyásával. 31 évig tartott a kínai kommunizmus jelen színe és formája. Úgy lát­szik 31 év nem elég egy állam politikai jellegének kialakulásához. Az amerikai politikai pletykavilágban terjedt el a hír, hogy az új US kor­mány kínai követté Nixont szeretné kinevezni, mint aki 1972-ben összehozta a US-kínai kapcsolatot, s a szovjet-kínai-tajvani ügynek szakértője. JAPÁN TÚL AGRESSZÍV EXPORTJA erőltetésében Kínát is elárasztja árujával, a fizetés ter­minusaival nem sokat törődik, a fontos az eladás. Hivatalosan jár­ják Európát, s minden konkur­enciát lehengerelve forszírozzák exportjukat, szinte védekezni kell az invázió ellen. Japán túlmé­retezi és túl művivé építi ki köz­gazdaságát és egyes államokban munkanélküliséget és komoly gondot okoz erőszakossága. A lengyel és afgán ügy hasonlósága karácsonyra esik, vagy esett mind a kettő. Az afgán megszállás im­máron egy éves és nincs kilátás arra a megoldásra, amit a szovjet terv­be vett. A szovjet elgondolás, — a jelekből kivehetően,— az volt, hogy az általuk kijelölt vezetőséget trónra ültetik kellő fegyveres ünnepélyes­séggel, s a hangulat lecsillapodtával távoznak. A hangulat azonban egy­re szovjetellenesebb, s nem lehet lecsillapítani. Az afgán inváziót meg­előzően nem voltak szovjet csapatösszevonások, vagy hadgyakorlatok az afgán határon, nem ijesztegették az afgánokat, nem alkalmaztak po­litikai trükköket. Az afgánok és a fehér szovjet között faj­ vallási, világ­nézeti, embertípusba­ rejlő és politikai különbségek vannak, melyek át­­hidalhatatlanok. Az afgán invázió egyszerű gyarmatosítási hadművelet. Nem úgy a lengyel. A lengyelek félévezredes harcban állanak, a szláv „testvérrel", az orosz medvével. Nincsenek faji különbségek, de vannak vallásiak, világ­nézetiek, még ha az embertípus nem is teljesen ellentétes. A lengyel po­litikai elgondolások pedig egy másik vasfüggönyt eredményeztek a vas­függönyön belül. A Solidarity szakszervezet problémája fullánkszerű­­en belefúródik a párt mindenekfölöttiségébe. Független akar lenni a proletárok munkásegyüttese a munkásokat, mint világproletárokat a szovjet dogmák szerint képviselő párttól. Azaz fából vaskarika. Ez meg­döntené az egész kommunista „teológiát", a rendszert, az uralkodók hatalmát. Ezért háborodott fel a szovjet főnökség. Ez az ártatlannak látszó akció létalapjaiban támadja a Kreml­ t, a vasfüggönyt, a felszaba­­dítási dogmatikát. Ezért veszi körül 40 divízió Lengyelországot. A len­gyel szakszervezetesdi még azt is meg merte tenni, hogy munkás­szráj­­kot parancsolt, ami a vasfüggöny mögött eleddig elképzelhetetlen volt hiszen a gyár a munkásé (? ). Sztrájkokat rendelt el, melyek éppen a szovjet felvonuló csapatok szállítását tették lehetetlenné. Ezért kell fegyveres erővel megfenyegetni a lengyeleket, hogy ez az immáron har­madik hasonló függetlenesdi soha meg ne ismétlődhessék. Soha!(? ) A lengyel ügy nagyobb veszély a szovjetra, mint az afgán ügy, sokkal na­gyobb.

Next