Californiai Magyarság, 1981 (59. évfolyam, 1-52. szám)
1981-09-18 / 38. szám
No. 38. — 1981. szeptember 18. CALIFORNIAI MAGYARSÁG Szeptember végén ...Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt... Petőfi szerelmének örökszép sorai Szendrey Júliához. Mint egy jövőbelátó megérzés... Kevesen tudják, — mert hiszen az irodalom mostohán bánt vele, — de Júliának volt egy testvére is, Mari. Együtt nevelkedtek Tenzer Lilla pesti leánynevlő intézetében. Apjuk Erdődön a Károlyi grófok jószágigazgatója. Leányait a korszellemnek megfelelően szerény úrileánykáknak neveltette. Júlia és Petőfi szeptember 8-án ismerkednek meg, 1846-ban. A leány labilis természet.. Tartózkodó, zárkózott viselkedése gyakran feltűnő vidámságba csap át. Keresi a feltűnést. Ez a motívuma annak, hogy rögtön beleszeret az országos hírnevű költőbe. Naplót vezet, s abban így vallja meg érzelmeit: ,,Én megvallom, hogy szeretem Önt, jobban, mint bárkit, de nem merek hinni magamban, hogy fogom-e ezt érezni későbben is..." Ezt a naplórészt meg is mutatta Petőfinek, aki barátok előtt büszkéllkedett vele. Bár szerelem parázslik Júlia szívében, igyekszik mégis társasági ifjú urakkal elfoglalni magát. Közben apja tilalma ellenére Petőfivel levelez. 1847. májusában Petőfi megjelenik Szendreyéknél, s tizenegy napos elkeseredett harcot vív az apával a leány kezéért. Az örgúr végre — jobb belátása ellenére — kénytelen-kelletlen beleegyezik a házasságba, de Petőfit mindig gyanakodva figyeli. 1847. szeptember 8-án az erdődi várkápolnában esküsznek örök hűséget, s mézesheteiket költőn töltik. Mindnyájan ismerjük az ebből az időből származó rajongó verseket. Pestre kerülvén, a Dohány utcában laknak együtt Jókaival a Schiller házban. Petőfi lázasan ír, fordít, dolgozik, Júlia előveszi naplóját, s annak részleteit is leközli az Életképek. Aztán jön 48. Petőfi katona lesz, Júlia gyermeket vár. November végén beköltöznek Debrecenbe, s ott megszületik fiúk Zoltán. Arany Jánosék a keresztszülők. Tordára kerülnek, s Petőfi 1849. július 22-én elindul Bem táborába. Felesége és fia maradnak. Soha többé nem látja őket. 1849. július 31. a segesvári csata. Júlia egymásnak ellentmondó híreket kap férjéről. Tény az, hogy Petőfi a csatában eltűnik. — Júlia Kolozsvárra költözik Zoltánnal, ott lakik egy kis szobában. Későbbi, alaptalan rágalmak szerint Júlia már ott,,hamarosan feledte férjét" ... A fiatal aszszony kétségbeesetten várja a híreket, erősen hiszi, hogy férje él. Petőfi néhány ismerőse, tisztelője néha meglátogatja, s ezeket az ártatatlan viziteket fújják fel ,,jó akarók" mint „orgiákat". Végül 1850 februárjában apja a betegeskedő Júliát és kisfiát Erdődre viszi. A fiatal nő „nagy hibát követett el férje emléke ellen" ... Belefáradva a pletykák özönébe, igent mond Horvát Árpád egyetemi tanárnak, s aláírja a Petőfit holttá nyilvánító nyilatkozatot. Tíz nappal a gyászév letelte előtt feleségül megy a professzorhoz. Ez a lépése nagy vihart vált ki. A barátok, köztük Arany is, felháborodnak, de az egész nemzet is. Meggondolatlan cselekedet volt az igaz, mert az alig 22 esztendős nő képtelennek mutatkozott a „vértanú özvegye" szerepére. — Horvátot sohasem szerette, legfeljebb becsülte — kezdetben, később már azt sem, s 1867-ben ott is hagyta. Pedig három gyereke született tőle, Attila, Árpád és Ilona, s ezeket rajongóan szerette. Júlia nem élt sokáig. Alig 40 éves, amikor súlyos betegségben 1868 szeptember 6-án meghal.— Érdemei közé számít, hogy gyűjtötte Petőfi ereklyéit, s minden kis emléket híven megőrzött. — Szegény sokat megélt és szenvedett nőt szeptember 8-án temették el, Petőfivel való megismerkedése és házasságkötésük évfordulója napján. (Később, nem tudom, anyja halála, a mostoha apa szeretethiánya, a féltestvérek közönye fosztotta-e meg Petőfi Zoltánt a családi közösségtől. Tény az, hogy sem tanulni, sem dolgozni nem akart, apja rajongóit használta fel kisebb-nagyobb pénzadományokra és gyerekkoromban, édesanyám mutatta nekem a Józsefvárosban, a régi Gyöngytyúk utcában, akkor már Gyulai Pál utcában, azt az elhanyagolt külsejű proletárházat, ahol — mint magyarázta — Petőfi Zoltán ágyrajáróként aludta ki mindennapos alkoholmámorát, hogy végül, teljesen elzülrve fejezze be szomorú életét.) Neki semmi esetre sem volt hasznára a Petőfi név. Sem a Petőfi névnek ő. DEL MEDICO ERZSÉBET SÓ BERNÁT: Infláció Nagyon csúnya szó lett ez mostanában. A kormányok azzal vigasztalják magukat, és a választópolgáraikat, hogy ez manapság már szinte elkerülhetetlen világjelenség. Milyen érdekes, most 35 év után, 17 ezer kilométer távolságból elővenni a régi naplót és viszszaemlékezni a Mi inflációnkra. Mert elvégre az is infláció volt... Vagy mondjuk talán azt, hogy EZ IS az...? 1946 FEBRUÁR. Budapest. Az egész város fázik és didereg. Sok a kőtörmelék, a házak sérültek, kormosak, a járókelők is kissé „bombasérültnek" látszanak. Istenem, azért mégis jó hazajönni, ez mégis csak Budapest. Amikor elmentem innen 260 pengő volt egy havi fizetésem. A Körút sarkán a New Yorknál most kukoricalepényt árulnak. Darabja 800 pengő. MÁRCIUS. Az egy szobából álló kis belvárosi „lakás" nagyon tetszik. Ki is venném, csak ne lenne olyan drága. Havi bére 5 gram arany, vagy 5 kiló cukor. Illetve talán nem is drága, csak számomra megfizethetetlen. Ugyanis egy félgramm arany és egy deka kristálycukor nélkül jöttem haza hadifogságból. ÁPRILIS. Vidék. Dinszöröfögéses hajnalok, poros tejszagú esték. Húsvétra sonka is van bőven csak cukrot nem ettünk hetek óta. Cukorrépából főzött barna és ragacsos melasszal esszük a mákostésztát. Viszont bebizonyosodott, hogy a huszadik század derekán, Európa közepén pénz nélkül is lehet élni. A cigarettapapír „ára" keményen tartja magát. Csomagja még mindig négy kiló rozs. MÁJUS. A Nyíregyháza-Budapesti gyorsvonaton utazunk. Szerencsénk van, a másodosztályú jegyet az utolsó pillanatban vettük még az emelés előtt. 120,000 pengő volt. Szolnok és Cegléd között az étkezőkocsiban megiszunk egy üveg sört, ára:150,000 pengő! JÚNIUS. A rádió reggel közli velünk, hogy holnaptól kezdve egy ADÓPENGŐ egymillió RENDES pengővel lesz egyenlő. Három héttel később viszont már valamelyik újságban egy matematikus tréfálkozik az olvasóközönséggel: KI TUDJA ÖN OLVASNI EZT A SZÁMOT? 10.000.000.000.000 UGYE NEM... Ugyanis ennyiszer súlyosabb a mi inflációnk, a világ eddig legnagyobb inflációjától, mely a német márka inflációja volt az első világháború után. Az egyik barátom a budapesti Nemzeti Bankban dolgozik. Foglalkozása: pénzszámoló. Tőle tudom, hogy hat teherautó hordja hozzájuk éjjel-nappal a frissen nyomott bankjegyeket a nyomdából. Szegény barátom azóta se látott életében annyi pénzt. JÚLIUS. Újra vidék. — Hogy ez a kakas? — kérdi valaki a piacon a termetes falusi asszonyságot. — Öt „kék" és három „rózsaszín" lelkem. — No nem lesz az egy kicsikét sok? — De nem ám, ez gyönyörű kakas, csillagom... Három héttel később már egy és tízmilliós bankjegyeket kerget a nyári szél a kisváros utcáin. Már senki nem hajol le felvenni. A legmagasabb értékű bankjegy színe kék, az utána következő ,,aprópénz" színe rózsaszín. Senki nem tudja már mibe kerül azóta egy gyönyörű kakas... AUGUSZTUS. Vége az inflációnak. Egy csomag cigaretta ára 2 forint 60 fillér. Anyám átölelt, megcsókolt, és karjaiban szépen elaludtam. A leveleknek ez a gyermek-lelki romboló hatása kihatott rám hosszú évekig. Fedák valószínűleg nem tehetett arról, hogy a tisztek ilyen leveleket írtak neki, de azért arra gondolhatott volna, hogy összetépte volna a leveleket, mielőtt a levélkosárba dobta őket, nehogy gyerekek kezébe kerüljenek. Erre gondoltam, mikor Fedákot a stúdióban megláttam. Ilyen emlékekkel olvastam Réthy Jóskának Fedákról szóló magasztaló újságcikkjeit. Vagy két hét múlva munkám volt a Warner stúdióban és egy délelőtt ott láttam Fedákot ülni Fülöp Ilonával, aki Kertész Mihály titkárnője volt. Kertész távolabb Jack Warner rel tárgyalt, amit én jól hallottam, mert közelükben voltam. Kertész próbálta rábeszélni Warnert, hogy szerződtesse le Fedákot. Warner hallani sem akart róla és oda-oda pislogott Fedák felé. Kertész erőszakoskodott. Warner dühös lett, otthagyta Kertészt, de visszakiáltott neki: — Why? Because she is an old hen! Fedák látta a jelenetet, hallotta Warner mérges kiáltását és azt is tudta, hogy róla beszélgettek. — Mi az, hogy „old hen”? — kérdezte Fülöp Ilonát, aki nem akarta neki megmondani és lefordítani a sér-Csak azt tudnám honnan szerezzek két forint hatvan fillért... Fenti humoreszket a Californiai Magyarság számára írta a szerző. Utánnyomásnál kérjük megemlíteni,hogy átvéve a Californiai Magyarságból. fő megjegyzését Warnernek. Én ott álltam a közelben, gondoltam, segítek Fülöp Ilonának. Halkan odaszóltam Fedáknak: — Az azt jelenti, hogy „vén tyúk” — és ezzel sietve tovább mentem. Fedákot mintha mérges kígyó csípte volna meg. ,,Gyerünk!” kiáltott rá Fülöp Ilonára. Fedák két nap múlva haza utazott. Réthy József gyászkeretes cikkben írta meg, hogy Fedákot úgy elfogta a honvágy hazája után, hogy képtelen volt itt maradni, mindnyájunk keserűségére. Én örültem neki, mert aggódtam, hogy a gavallér természetű Réthytől Fedák, aki az elegáns Roosevelt Hotelben lakott, sok kölcsönt fog kérni. Féltettem az újságot a sok, kölcsönre szoruló színésztől, mert tudtam, hogy csak Kertész és Réthy képes és hajlandó a kölcsönökre. A Los Angelesben élő kevés magyar előfizető évi 3 dollárjával nem tehette Réthyt olyan gazdaggá, hogy ő azt sokáig bírja. Szörnyen örültem a sikeremnek. Isten segítségét láttam abban, hogy Fedák hazament, hisz úgy sem érdekelte egyik stúdiót sem az idős hölgy . Sztárnak? Mert ő csak az akart lenni! Sajnos örömöm nem tartott sokáig. Fedák kétszer is visszajött — de erről majd később írok... Lou az ügynök nem jelentkezett három hétig. Gondoltam, mégis magamnak kell munkát keresni, és eszembe jutott a Fine Art Stúdiós a Sunset Boulevard-on. Az egy „independent” stúdió volt, ahol magánemberek, akik a filmkészítési szakmába szerettek volna belépni, FOLYTATÁS a 10. oldalon! DR. BAKÁCS GYÖRGYNÉ KERESZTES MARÓCZY ANNA ^jjojiljivoocsl emiekek AZ ELSŐ KALIFORNIAI MAGYAR ÚJSÁG, A CALIFORNIAI MAGYARSÁG SZÜLETÉSÉNEK IGAZ TÖRTÉNETE, XL 3. oldal AZ 59 ÉVES CALIFORNIAI MAGYARSÁG szeretettel hívja Önt, kedves családját, amerikai és magyar barátait és ismerőseit, hazánk határain kívül, a világ legnagyobb magyar társadalmi eseményére, a tó 45. SAJTÓNAPRAVÉL 1981. SZEPTEMBER 20-ÁN, vasárnap de. 11-től éjfélig a CROATIAN AMERICAN CENTERBEN /j|. jf (11623. S. Budlong Avenue, Los Angeles — az Imperyal Highway és a 117-es utcák között.) Főrendező: FÉNYES MÁRIA / \ Iki n J ' H//-4TC 4 VI i,/\n MŰSOR DU. 3 ÓRAKOR c ,. ncMMIC r'V«DrnT'** Rendező: IVOTS ANDOR Stage Manager: DENNIS GYÖRGY jf SZEREPLŐK: BRAUN SANYI, BÁRCZAY JÚLIA, SÁNDOR LÁSZLÓ, LOVINCZ MAGDA, SZERÉNYI MÁRTA, FEKETE TIBOR, Népballadák: A LOS ANGELESI CSERKÉSZCSAPATOK, GYERMEKSZEREPLŐ: SZKIBA GYURIKA NÉPI TÁNCFESZTIVÁL KÁRPÁTOK, BETYÁROK, CSÁRDÁS, magyar táncegyüttesek: KRAKUSY Lengyel Népi Táncegyüttes Műsor után bál az Auditóriumban — Tánczene: MADARASI— HEIDLBERG zenekar. Belépődíj 3.00 dollár, elővételben 2.00, senioroknak?5 KITŰNŐ MAGYAR ÉTELEK, NAGY VÁLASZTÉKBAN elővételben 1.00 dollár. — 12 éven aluliaknak, cserkész vagy . Disznótoros és töltött káposzta, friss debreceni, sült csirke, magyar ruhában érkezőknek ingyen, hortobágyi birkagulyás, sültek garnirungokkal Déltől a kertben cigányzene! a VALLEY HUNGARIAN SAUSAGE and MEAT CO. X* DANKÓ FEHÉR - RINKÓ ZENEKARr « készítésében. Tulajdonos: LENGYEL GÉZA. JJ SÜTEMÉNYEK, KENYÉR: Gyermekeknek Space Walk! •* ALEX és ELLA European Pastry Shop. BAZÁR: HŰSÍTŐ ITALOK - BOR, SÖR, KOKTÉL, magyar importált csemegeáruk, könyvek, lemezek. A bár BENCZE JENŐ a White Horse festmények, kézimunkák, dísztárgyak. •• koktél bár tulajdonosának kezelésében. ——----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- — ■■■ - . —... --------- |