Californiai Magyarság, 1981 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1981-10-02 / 40. szám

No. 40. — 1981. október 2. CALIFORNIAI MAGYARSÁG FÉNYES MÁRIA: Olympia A békés völgyben elterülő ősré­gi Olympia romjai között sokáig lehet járni. Csak néhány ép osz­lop és az alapkövek jelzik Héra Istennő hajdani templomának he­lyét, Kr. e. a 7. sz.-ból. A legna­gyobb területet Zeusz templo­mának romjai foglalják el, tégla­lap alakban, az alapot képező kerek kődarabok, az oszlopok lá­bai,­­ még az enyészetben is megőrizték fennségüket. Az Is­tenek Anyjának temploma, a Metrón Kr.e. a 4.sz.-ból szárma­zik, Dór stílusú. A magas fűvel benőtt Papalistra oszlopsorait restaurálták. A Hellen­isztikus időben a birkózók szállása és küz­dőhelye volt. Krypte-nek hívják azt a hatalmas kődarabokból épí­tett boltíves kaput, mely a stadi­onhoz vezet. Átmenve rajta, elénk tárult a széles horizontú sportpálya. Tágas, lapos terület, mely semmit sem változott az év­ezredek alatt, negyvenezer sze­mély nézhette enyhén lejtős ol­dalain a füvön ülve a mérkőzé­seket. Kr. e. a 4.sz.-ban épült Leoni­daion díszes vendégház, az olimpiai játékok előkelő látoga­tóinak számára, impozáns a Gym­nasion hajdani oszlopsorainak maradványaival szegélyezve. Az atléták gyakoroltak ott. Hogy milyen régi sport a lóverseny, az mutatja, hogy már Olympiában is volt lóverseny-pálya. Az egyik legérdekesebb rom egy ó­keresz­­tény bazilika, melyet Pheidias hajdani műhelye fölé építettek. A falak egy része épségben áll, láthatók a keskeny ablaknyílá­sok, díszes oszlopmaradványok, és kőcsipke kerítésdarabok, me­lyek komoly művészi munkáról tanúskodnak. Ezer év alatt rengeteg érdekes izgalmas esemény zajlott le ezen a szent és gyönyörűséges helyen. Kiemeli a történelem a 176. olim­piászt, ( Kr.e. 476.) amikor a tá­voli országokból és belföldről összecsődült görögök, személye­sen láthatták Themistoklest, a hí­res hadvezért, Athén­i államférfit és generálist, aki a sakamisi ten­geri ütközetben legyőzte a Per­zsákat. A korabeli híres író Plutarch szerint a tömeg rá se hederített az atlétákra, csak a hőst ünnepelték. Nem tudom leírta-e azt is, hogy Themistokles dicsősége is múlandó volt, és ép­pen a legyőzött perzsák kegye­lem-kenyerén élt, száműzetésben Magnesiában Artaxerxes jóvoltá­ból élete végén. Olympiában a francia General Maison kezdte el az ásatásokat 1829-ben. A nagyszabású és mód­szeres munka azonban 1875 szep­tember 22-én indult meg a Né­met Archologiai Intézet felügye­lete alatt. A gazdag leletek számá­ra 1886-ban építették fel az első múzeumot, melyben még mindig őriznek néhány nagyobb darabot de a közelmúltban nyílt új, mo­dern múzeum-gyűjteménye cso­dálatos, és megtekintése egy élet­­reszóló élmény. Az előcsarnokban miniatűr mé­retben láthatjuk a hajdani olim­pia épületeit. Az ásatások renge­teg antik tárgyat hoztak a fel­színre. Rekonstrukciókban látha­tó Zeusz temploma, északi- és dé­li háromszögletű orom­falának fantasztikus relif díszítése. A vi­lág leggazdagabb gyűjteményével rendelkeznek a következőkből: fegyverek, mellvértek, páncélok, pajzsok, és még különböző sport eszközök, valamennyi bronzból. A klasszikus görög szobrok tö­megét tartalmazza a múzeum. Láttam életnagyságú lovat, és rit­ka, különleges-kisebb-nagyobb állatfigurákat. Szinte hihetetlen látvány, egy iszonyú nagy kődarabon, — mely 316 fontot nyom — Kr. e. a 6.sz ból, a következő felírás látható: Bybor, Phola fia a feje­ fölé e­­melt engem fél kézzel" Elképzel­hető, milyen „stramm" fiúk ver­senyeztek akkoriban Olympiá­ban. Az archeológusok számos könyvet írtak a múzeum régisége­iről, melyek közül kettőt szeret­nék kiemelni: az egyik Nike, a győzelem szobra, Paionios alko­tása. Kr.e. 424-ből származik, Messeniaiak és Naupaktianiak ajánlották fel a Lakedaimonai­­nok feletti győzelmük örömére. A szobornak a rekonstruált el­képzelés szerint szárnyai voltak, és repülve vitte szerte­ szét a győ­zelem hírét. Érdekessége, hogy több,mint 4 évszázaddal a ke­reszténység előtt, ábrázoltak szár­nyas figurákat, vagyis angyalokat erre számos bizonyíték van Alexandriában is. Nike szárnyait karjait, bájos arcának vonásait eltüntették az évezredek, de még mindig szálegyenesen áll a gyö­nyörű nő­alak, lenge ruhája alatt kivehető testének tökéletes for­mája. A múzeum legnagyobb szen­zációja, és külön szobában egye­dül áll Hermes szobra. Praxite­­les mesterműve (Kr.e. 340.) Az őskori földrengések és árvizek idején iszapba esett és így vi­szonylag sértetlenül vészelte át az évezredeket. A legjobb álla­potban lévő antik márványszo­bor. Hermes a Híradás Istene, oly­kor szárnyas lábakkal is ábrá­zolták, de a tolvajok patrónusá­­nak is tartják. Bal karján a kis Dyonisos ül, felemelt jobb ke­zében, melyből egy darab hiány­zik, egy szőlőfürtöt tartott. Arc­vonásai gyönyörűek, kifejezése érzelemdús emberi, ahogy a gyermekre néz. Haját, szemöl­dökét, ritka finomsággal dolgoz-TOLLAS TIBOR költő és a Nemzetőr főszerkesztője ameri­kai körútjának első állomása Los Angeles és szeptember 24-én megérkezett. Városunknak szánt két hetes tartózkodása magába foglal több rendbeli előadást, ba­ráti látogatást, privát partyt. A múlt vasárnap, vagyis szep­tember 27-én részt vett a tiszte­letére rendezett GARDEN PAR­­TYN Chatsworth-ban, egy ma­gyar-barát amerikai fogorvos, Dr. Don Couch és neje luxus ottho­nában,­­ akiket szabadságharcos emlékéremmel ajándékozott meg. Ez alkalommal nagyszámú társaság szórakozott a pártán, az úszómedencében, a teniszpályán. A rendezőség — a Szabadsághar­cos Világszövetség S.A. csoport­ja - gondoskodott a kitűnő el­látásról, finom ételek, és frissítő italok bőségesen álltak rendelke­zésre. A szép számmal jelenlévő ifjúságot Voltage zenekar szó­rakoztatta a Marshall .lighschool­ból. TOLLAS TIBOR változatos programja lehetővé teszi a los an­gelesi magyarok számára, a talál­kozást. Jövetelének fő célja, el­sősorban az október 17-i Emlék­ünnepélyen való közreműködés, mint dísz­szónok. Mint már je­lentettük, a Szabadságharcos Vi­lágszövetség helyi szervezete, ok­tóber 17-én, szombaton estére magas művészi színvonalú, ma­gyar­ nyelvű műsort állított össze hogy méltó keretek között lép­jünk át a második negyedszá­zadba. Tehetséges prózai előadó­ink, színe-java vállalt fellépést ezen az estén, és most rajtunk a sor, hogy minél nagyobb számú megjelenésünkkel adózzunk az 56-os hősök emlékének, és ad­junk kifejezést annak, hogy negyedszázad után is, 56 szel­lemét valljuk. Tollas Tibor további program­jai: Október 3-án, szombaton dél­után 4 órától büfével összekö­tött pezsggős OPEN HOUSE - FOGADÁST rendeznek tisztele­tére BÚS ISTVÁNÉK vendégsze­rető otthonukban. Cím: 1606. S. Shenandoah, LA. T: (213) 271-8992. Október 7-én szerdán este a szerkesztőségben tart irodalmi előadást 7.30-as kezdettel „Szel­lemi ellenállás Magyarországon" címmel. Fenti két programmal kapcso­latban további részleteket talál­nak a hirdetésben. Október 10-én, szombaton es­te a San Fernando Völgyi Ref. Egyháznál rendez költői estet, a GYERMEKNAP keretében. Október 11 -én vasárnap a Magyar Bibliai Gyülekezet dél­előtti istentiszteletén hozza az üzenetet. Fenti két program részleteit az egyházi hírekben találják meg. ta­ki alkotója. Hosszadalmasan, és csodálva bámulják az embe­rek. FOLYTATJUK Mosolyogva aztán előlép­tem a rejtekhelyemről és odamentem hozzájuk, felug­rottam a cement falra és mondtam a férfinek: — Akarja újra próbálni a jelentetet? — Akarom, — szólt Palás­­thy Sándor, és elpróbálta a vén cigány szenvedő, kö­nyörgő szerelmét a szép ci­gányleány iránt. A lábamat elkapta, amikor feléje rúg­tam és megcsókolta, odasúg­va nekem: — Gyönyörű lábai van­nak! Az asszony odaszólt: — Ez nincs a szerepben! — De én más beirtam­, — mondta Palásthy. — És nem köpött le té­ged! — Azt én kihagytam! Palásthyné most hozzám intézte a kérdéseit: — Kicsoda maga? Hogy került ide? — Az Isten küldte,­­ vála­szolt Palásthy. - Nagy szük­ségünk van magára. Segítene nekünk a főszerep eljátszásá­ban, a szép cigány lány szere­pében? Megijedtem. — De én nem vagyok ci­gány típus! Oh, az semmi ... csiná­lunk mi magából cigányle­ányt. Sok pénzünk nincsen, sokat nem tudunk fizetni, de ... — és a felesége felé né­zett, aki mutogatta öt ujját­, ötszáz dollárt fizethetünk. Na, gondoltam, magam­ban, már megint bele­estem valamibe. — Hát miért csinálnak ci­gányfilmet? — Mert azt gondoljuk, azt el tudjuk adni a stúdióknak,­­ mert úgyis annak hisznek minket. — Hát maguk is tudják? — Hát így tudja azt min­denki Hollywoodban. — Hogyan terjedt ez széj­jel? — Hát úgy kérem, hogy a háború utáni nyomor kiker­gette a cigányokat is az or­szágból és valahogyan ide­jöttek. Itten hegedűitek és ha kérdezték őket, milyen nemzetiségűek, azt mond­ták, hogy magyarok - és hát jogosan, mert hát ott születtek. Nem baj az, szé­pen tudnak hegedülni és sze­retik őket az amerikaiak. Az asszony aztán megfog­ta a kezemet és bevezetett az öltözőbe. Pár perc múlva kijöttem cigány leánynak öltözve. Pa­lásthy fényképfelvételeket készített rólam, amelyekből egy itt áll előttem. Nagyon meg volt elégedve a képekkel és szerződéspa­pírt tett elém, amelyben öt­száz dollár volt feltüntetve, mint a munkámért járó fize­tés. Aláírtam a szerződést, bár biztos voltam benne, hogy soha egy centet sem lá­tok ebből az összegből, és csak potya munkát fogok vé­gezni , és már előre is saj­náltam a két szegény szí­nészt. Nem kellett sokáig vár­nom, másnap szomorú arc­cal fogadtak Palásthyék. El­mondták, hogy ők már le­szerződtettek egy amerikai leányt 1 .000 dollárral - de a leány ügynöke nem haj­landó a szerződést megsem­misíteni, mert akár dolgozik a leány, akár nem, nekik ki kell fizetni az ezer dollárt mert ellenkező esetben be­­pörölik őket. Mi mást tehet­nek ők, mint dolgoztatni a leányt? És így énrám nincs szükségük. Meg voltak ijedve, mert én ugyancsak azt tehetném a szerződéssel, amit a másik leány. Én elővettem a szer­ződést és mosolyogva, széj­jel tépve vissza­adtam nekik. Megöleltem, megcsókoltam őket, és sok szerencsét kí­vánva elváltam tőlük. Örültem, hogy Lou-nak nem szóltam a Palásthyék­­kal kötött szerződésről, mert ő éppen olyan szívtele­nül követelte volna az 500 dollárt, mint a másik ügy­nök az 1.000 dollárt. FOLYTATJUK TOLLAS TIBOR DR. BAKÁCS GYÖRGYNÉ LOS ANGELESBEN KERESZTES MARÓCZY ANNA ivooc­i em­beszek AZ ELSŐ KALIFORNIAI MAGYAR ÚJSÁG, A CALIFORNIAI MAGYARSÁG SZÜLETÉSÉNEK IGAZ TÖRTÉNETE: XLIl. PRAXITELES HERMES SZOBRA. MIKE CURB alkormányzó október 6-án hiva­talosan bejelenti, hogy pályázik California állam kormányzójá­nak. Ezen a napon este 7-től 7.30-ig beszélgst tart az NBC és CBS TV állomásokon. Október 7-én kampány kör­útra megy :Sacramento, San Francisco, San Diego városokat látogatja, Los Angelesbe késő délután érkezik és az Internti­­onal Airport közelében lévő Mariott Hotelben 6.30-kor foga­dást rendez és beszédet tart. STIGLITZ SÁNDOR, Ca­lifornia állam etnik chairman­­je autóbuszt indít d.u. 5.15-kor a La Brea és Beverly Blvd. sar­káról a Mariott Hotelbe. A szállí­tás ingyenes, érdeklődők hívják a (213) 651-4199 számot. — + — 3. oldal BÚS ISTVÁN ÉS NEJE szeretettel hívnak minden érdeklődőt TOLLAS TIBOR ] tiszteletére rendezendő büfével összekötött pezsgős „OPEN HOUSE” FOGADÁSRA , október 3-án szombaton délután 4 órától otthonukba. 1606­ S. Shenandoah. Los Angeles Ca. 90035. T: (213) 271-8992.­­ Dr. Ternovszky Zsuzsa FOGORVOS RENDEL HÉTFŐI és SZOMBATI NAPOKON 9­4-ig. KEDDEN, SZERDÁN délután 10921 Wilshire Blvd. No.906. Los Angeles, Ca.90024 T: (213) 208-7220 Készséggel áll magyar páciensei rendelkezésére.

Next