Catastrum, 2021 (8. évfolyam, 1-4. szám)
8. (2021) 1. szám - Reisz T. Csaba: Adalék Buda és Óbuda kataszteri felmérésének történetéhez
53 Reisz T. Csaba: Adalék Buda és Óbuda kataszteri felmérésének történetéhez tak létre. Nevéhez fűződik az első, jól jövedelmező komlótelepek létrehozása (1857). Érdemei elismeréséül 1863-ban az összes Chotekgazdaság intéző tiszttartója lett, működése idején alakították belterjessé az uradalom gazdálkodását. Ő volt az első, aki cseh- és bajorországi tanulmányút után a karós helyett a drótrendszert vezette be a komlótermelésben. Az uradalomban 1864-től a kendertermesztést is felkarolták, a következő évben felépített uradalmi kendergyár sokaknak biztosított munkalehetőséget. 1883–1884-ben a belvizeket lecsapolva újabb nagy területeket hajtottak gazdasági művelés alá. 1888-ban az ő felügyelete alatt kezdett működni az első rizstelep – ennek eredményeiről már fia is tudósított. Emberi vonásait ecsetelve az évfordulós megemlékezés kiemelte, hogy „bár idegenből származott hozzánk, a hazának mindig hű polgára és jó hazafi, ki gyermekeiből jó magyarokat, a társadalom hasznos tagjait nevelte. Három fia közül egyik fővárosi főreáliskolai tanár, a másik Károlyi Sándor gróf Szatmár megyei birtokainak intéző tiszttartója, a harmadik pedig ügyvéd.” Kleiszner Máté kétszer nősült meg, összesen hét gyermeke születéséről van adatunk. Első felesége Zelenka Terézia volt, akinek származása, családi háttere nem ismert. Máté 1847–1850 között – 19–22 évesen – élt a futaki uradalomban. Terézia 1832 körül született, tehát ekkor 15-18 éves lehetett, a futaki házassági anyakönyvben nincs nyoma a házasságuknak. Inkább valószínű, hogy Csehországba visszatérése után odavalósi lányt vett el az ifjú. Három gyermekük ismert, Vilma (1855–1925), Rudolf Rezső (1857–1939) és Terézia (1859). Vilma adatait a Kunkel Imrével (1846– 1895) 1873. május 27-én Újfutakon kötött házasságának anyakönyvi bejegyzése tartalmazza, eszerint 1855. december 24-én Welisch (Velíš, Csehország) településen született.10 A vőlegény a Vas megyei Felsőszilvágyról származott, ekkor Alpáron élt, a menyasszony pedig Ottohofban lakott, mindkét puszta a futaki uradalomhoz tartozott. Egy gyermekük ismert, Krisztina (1874–1948), aki Alpáron született, Szalay Józsefhez ment feleségül (1893), Vilma Ilona Etelka nevű lányuk 1897-ben született. Vilma harmincévi özvegység ■ Kleiszner Máté, a szudétanémet származású Chotektiszttartó 1903-ban (Köztelek, 1903) 7 Kleiszner Károly: Rizstermelési kísérletek. Köztelek, 3. (1893) 17:309–310. (márc. 1.). 8 Az életrajzi adatok jelentős része a Family Search (FS, www.familysearch.org) oldalán elérhető egyházi és állami anyakönyvek, továbbá gyászjelentések anyagában lelhető fel. A folyóiratban követett eddigi gyakorlattól eltérően az egyes képek pontos elérési útvonalát nem adom meg, mert azok úgyis csak addig értékesek, amíg az adatbázis elérhető. Ehelyett az FS családfái között a Kleiszner család teljes családfáját elkészítettem, és az egyes személyekhez minden FS-forrást hozzácsatoltam (ezek azok az elérési útvonalak, amiket most elhagyok e cikkben). Az FS adatbázisába belépve a Keresés/Feljegyzések menüpontban Kleiszner Máté nevére keresve a feljövő találatoknál a családfa is elérhető. A rendszer adottságai miatt a családfa tovább bővíthető. A Family Search adatbázisában felvidéki és csehországi születésű Zelenka Terézia is szerepel 1831–1833 között, délvidéki személyt nem találtam. 10 Az FS-ben található anyakönyvi felvétel rossz minőségű. Ezúton mondok köszönetet dr. Lakatos Andor levéltárvezető úrnak (Kalocsai Érseki Levéltár), aki kérésemre az anyakönyv jobb minőségű képét is megküldte.