Cegléd, 1948. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1948-12-05 / 49. szám

, ABONY es KÖRNYÉKE . = ............................................T=T=«-----------------' ' ' ■ -T.-------------------------1=--------------------- . ­ A 30 éves Párt ünnepe Az elmúlt­ héten zsúfolásig­­megtöltötte Abony népe a Magyar Dolgozók Pártja nagytermet, ahol ezen a napon díszes ünnepség keretében emlékeztek meg a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának 30 éves évfordulójáról, arról a napról amikor először emelték magasra a kom­munista mozgalom vörös lobogóját. Olyan ha­talmas volt az érdeklődés, hogy sokan be­­sem fértek a fejembe és a folyosóról állva hall­gatták végig a nagyszerű ünnepséget. A műsoron először­­Ady­­Endrének a »Ha­dak útja c. verse szerepelt. Hornyik­ Mar­git szavalta el a forradalmi költeményt nagy átérzéssel és a közönség sűrű tapssal jutalmaz­ta a szavalatot. Utána Mikó József községi főjegyző ismer- kette a párt 30 éves történetét, a k­lut küz­delmeit az azokból levonható tanulságokat és a jövő megoldásra váró feladatait, a módokat, melyekben részt kell venni minden dolgozónak a szocializmus felé vezető út­építésben. A beszéd után került színre a »Hűség« c. egy felánásos színmű, melyben Pál István, Retkes István, Finna György és Szűcs Klára elevenítették meg azt a harcot, melyet a szo­ciális eszméktől, áthatott­ dolgozóknak­­még min­dig folytatniuk kell a reakció ittmaradt és megújult ügynökei ellen. Az Internacionálé Slangjaival ért véget­­ mindenkire mély benyomást tevő nagyszerű ünnepség. . Megalakult a Szelei-úti állami iskolában a szülők és nevelők munkaközössége Munkájuk a nevelés új útjait nyitja meg dolgozó népünk számára A hűvösre fordult vasárnap délutánokon fér­fiak és nők tömege iparkodott a Szelei­ úti áll. általános iskolába hogy részt vehessenek a 3 órára hirdetett szülői értekezleteken. Gyer­mekkorukra emlékezve helyezkedtek el a pa­dokban és csakhamar zsúfolásig töltötték meg a barátságos és újvilágot hirdető kellemes tan­termeket. Láthatólag jól érezték­­magukat gyer­mekeik második otthonában. Otthon voltak a saját iskolájukban. A nevelőtestület fölkészül­ve járta és fogadta Abony község dolgozóit, akikkel összefogva, testvéri szövetséget kötve akarnak haladni az öntudatos, felelősségérze­­tű, bírálóképes, szabad új ember kinevelésének az útján. Demokratikus és szociális gondolatok töltötték meg a termeket, melyek nyomán a szülők és nevelők kölcsönös egyetértésének a jobb jövőt tervező elhatározásaiból csakha­mar megalakultak az egyes osztályok szülői munkaközösségei majd pedig az iskola szü­lői munkaközössége, hogy az iskolával össze­kapcsolódva részt vegyen a közösségi gon­dolat mielőbbi megvalósításában. Az új szervezet első vezetősége a tagokkal együtt felelősségteljes szociális­­és nevelő mun­kakört vállalt,, erkölcsi és anyagi vonalon tá­mogatni akarja a hivatásos nevelőket és ösz­­szekötő kapocs akar tenni az iskola és Abony társadalma között. A megjelentek jólesően vet­ték tudomásul­­az első jelentést az egy hét alatt mutatkozott munkaközösségi tevékenység eredményéről. Ablaküvegek pótlása, fogasok, kilincsek zárak kerültek a falakra, illetőleg az abtokra a csupasz falakra pedig képek, az üres ablakokba virágcserepeket­­helyeztek a szülői, munkaközösség jóvoltából. Bíró Béláné elnöklete mellett Holló Mária ,Baranyai János, Vies József Varga Vincéné vezetőségi tagok alig foglalták el helyüket, máris munkaterv összeállítására gondolva­­terjesztették elő el­ső és legközelebbi szándékaikat. Karácsony­fát örömet, melegséget a szegénysorsú iskolás gyermekeknek. A munkaközösség tagjai lelke­sen vállalták, a gyűjtéssel járó fáradtságot.­­ További terveik közül kiemelkedőnek ígérkez­nek azok , amelyek a könnyelmű iskolai mu­lasztások megszüntetésére a gyermekek isko­­lán kívüli fegyelmezésére irányulnak. A szülők részéről megnyilvánuló érdeklődés és hozzászólások a közösségi szellem megértését és követését jelenti, amellyel megtört az ed­digi tunya közömbösség és az is, hogy a szü­lői munkaközösség ifjúságunk nevelésében ér­tékes nemzetépítő munka komoly eredményét hordja magában. Segítség ie helyett a jó alvás mellett döntött egy törteti orvos Miért nem­­részesülhetett azonnal orvosi segít­ségben Angyal Józsefné ? Kis emberek nagy hajáról és annak kü­lönös mellékzöngéjéről tettek jelentést az el­múlt héten a kőröstetétleni elöljáróságon. Sze­gény egyszerű paraszti dolgozó állított be fel­dúlt arccal az elöljárósághoz és remegő han­gon mondogatta a következőket: — Angyal József vagyok kérem szépen sze­gény ember, — dolgozom magamért és csalá­domért. Feleségem az éjszaka szívrohamot ka­pott. Fiamat a szomszéd kocsijával azonnal el­küldtem Törteire, hogy hívja ki az önkivületi állapotban lévő feleségem segítségére dr. Be-­­tegh Sándor orvost. Meg-megcsukló hangon folytatta azután an­nak elbeszélését, hogy milyen is volt a vá­lasz a segélyhívásra. Elmondotta, hogy dr. Betegh doktor erélye­sen és kérlelhetetlenül kijelentette, a segítsé­gért folyamodó fiúnak­ menjenek orvosért Jászkarajenőre, mert ő most alszik, nem haj­landó felkelni éjjel azért, hogy kimenjen a br- s eghez. A tanácstalan, emberek hosszas­­keresgélés, ki­lós­ futás után megtalálták a másik sörteli or­vost dr.­­Ferenczi Lájozst, akinek elmondot­ták hogy mi történt, őneki ugy látszik más véleménye van az orvosi becsületről, mint Be­­legh doktornak. Gyorsan felöltözött injekciós­ tűt tett a táskájába és kisietett Angyalnéhoz, akit rövidesen sikerült eszméletre térítenie. A Sors jóvoltából így a késedelem nem oko­zott nagyobb bajt Nem okozott katasztrófát, de elejét kell ven­ni annak, hogy hasonló esetek elő ne fordul­janak. Az orvosi etika első parancsa az, hogy minden kicsinyes egyéni szempontot és ké­nyelmet félretéve segíteni kell a betegen. Olyan doktori diplomával rendelkező embe­rek akik nem tudják, vagy nem akarják meg­érteni hogy­­az orvos ma a népi közösség­ egészségének egyik első őrhelyén áll. t és az, aki elhagyja őrhelyét, dezetőr, hazaáruló, aki­nek nincs helye a nép nagy elődjének poszt­ján. Ki tud több töltöttkáposztát enni ? erre a kérdésre ad majd választ a jóétvá­gyú embereknek az a verseny, melyet decem­ber 12-én este tartanak az MDP helyiségé­ben. Mert ezen az estén vidám disznótoros va­csorát rendez a Sakkszövetség. 5.— Ft egy va­csora ára. De azok, akik még külön 10.—­ Ft. nevezési díjat fizetnek, résztvehetnek majd a káposztaevési versenyen. Az, aki a legtöbb töltöttkáposztát tudja megenni, 100.— Ft. ju­talomban részesül. A vacsora tiszta jövedelmét jótékony célra fordítják. Mindenki résztvehet ezen a versenyen, a résztvevők számára ajánlatos, hogy engedjék a nadrágszíjat. Erősítsük pártunk ideológiai, politikai, szervezeti egységét! Miért nem fizette meg adóját a 70 holdas Neppel Ferenc A 70 holdas birtokkal és kastéllyal rendelke­ző kulák Neppel Ferenc. Apja, Neppel Gyu­la ismert tagja vot ,az örökre letűnt úri Ma­gyarországnak. Neppel hatszáz kat, hold föl­dön és fényesen berendezett kastélyban foly­tatta semittevő életét. A háború alatt a Ma­gyarságban jelentek meg uszító cikkei, me­lyek mindenkor a magyar­­nép érdekei és a Szovjetunió ellen szóltak. Fia Nepper Ferenc a 170 kat. hold bir­tokában sem az adómorált, sem a demokráci­ával szembeni kötelességet nem nagyon tartot­ta szem előtt, mert ugyanakkor, amikor a ré­szére meghagyott földterület gazdag jövedel­met hozott, egyáltalában nem teljesítette adó­fizetési kötelességét. Együttes adóját 3000 Ft­­ot négy éve nem fizette, ugyancsak elmaradt a búzaadó valamint a kastély után kivetett adólerovásával, mely 15 mázsa búzaadó hátra­lékot jelent az adóhivatali könyvekben. Ugyanakkor, amikor a dolgozó kisparasztok utolsó fillérjüktől és terményfeleslegüktől is megválnak hogy lerójják a reájuk kivetett adót, ez a gazdag ember fittyet hány a gazdasági életünknek megizmosodása szempontjából oly fontos adóerkölcsökre. Talán azért, mert az adókivetést így lehet fumigálnni „ mert úgynevezett »jócsaládból« — származik. Bátyja a pénzügyminisztériumban van és minden bizonnyal rokoni kapcsolatok révén sikerült elérnie, hogy 30 napig szünetel­tették, illetve szüneteltetik lefoglalt holmijai­ra az árverést, melynek eredményeként az el­vont adók egy része megtérülhetne az állam­kincstár számára. Minden­esetre­­furcsa és érthetetlen, hogy egy jómódú 70 holdas kulák kedvezményeket kapjon akkor, amikor semmi sem indokolja az elnézést. Hiszen pillanatra sem állíthatja, hogy anyagi nehézségek, vagy rajta kívül álló csapások okozták a négyéves adóhátralékok A Neppel-família múltjához rossz emlékek fűződnek Abony dolgozó népének. Nepper Fe­renc esete semmiben sem járulhat hozzá, hogy megváltozzon az a vélemény, amely ismét be­bizonyítja, hogy a dolgozók népi közössége semmiféle megértésre nem számíthat a kulák­­ság részéről. • Hogyan jutott magn­álhoz egy Kisbérlő Szövetkezet ? A reakciós múltjáról ismert Alpári Gábor zsirosparaszt bérletét tudvalévően­­dolgozó pa­rasztok kisbérlők kapták meg. Ez a csoport egyhangú lelkesedéssel szövetkezésbe tömörült és a bérlet átvétele után azonnal hozzáfogtak a szorgos munkához, hogy bebizonyítsák, milyen nagy mennyiségű és jó terményt tud­nak termelni akkor ha saját bérletükön gaz­dálkodhatnak.­­ ( Ezt a kis­­bérlőszövetkezetet egy kellemes meglepetés érte — a kulák gazdaságában na­gyobb mennyiségű magrépát találtak. Magré­pát melyet eddig sohasem volt módjuk meg­vásárolni de amelynek­­m­ívelése és jövedelme emelné minden dolgozó paraszti munkás élet­színvonalát. Miután a kisbérletekről szóló rendelet sze­rint a földnek minden tartozéka a kisbérlő­ket illeti, ezt a magrépa mennyiséget bizton­ságba helyezték és kéréssel fordultak a köz­ség gazdasági vezetőjéhez, hogy mi történjen ezzel a­ magrépa mennyiséggel, melyet olyan jól és eredményesen tudnának felhasználni a kishaszonbérlők. Miután megállapították, hogy Alapi, aki a múlt fasiszta üldözéseiben­­is részt vett, akit a rendőrség őrizetbe vett és egy óvatlan pil­lanatban sikerült megszöknie, busás haszon re­ményében el­ akarta rejteni ezt a magrépát. Úgy döntöttek­­hogy a r­épát a kishaszon­bérlők vermeljék el. Ez már meg is történt. Tavasszal a kishaszonbérlő szövetkezet fog­ja majd elültetni a m­agrépát, melynek gondos megművelése és jó termése biztos eredményt fog jelenteni a szövetkezés keretei között dol­gozó kisparasztoknak. Emlékezés Véli Mihályról a színpad reménytelen szerelmeséről írta, és a Vasutas Szakszervezet Műkedvelő gárdájának előadásán elmondotta dr Gáspár Ármin Abony tragikus körülmények között elhunyt szerzőjének Véli Mihálynak színművét adják elő műkedvelő színjátszóink. A darab címe: »Kapuzárás előtt« mely 31 néhány évvel ezelőtt színre került Budapesten, a Kisfaludi színház­ban is. Magának az ősbemutatónak három évtized­del előtti dátuma beszél a kritikus helyett a darab tartalmáról. Férjhezmenendő lányok vi­dám jelenetekkel tarkított kalandos ifjúkora van benne megírva. Tehát ugyan­úgy, mint a 31 év­ előtti színdarabok, a hazugságokkal és hamisítókkal teli örökre letűnt uszi világ korá­nak tükörképét mutatja. Az az idő, amikor még nem dolgozó, hanem vőlegényt vadászó­­nők éltek it,s a­­haladó gondolatról, ebben a da­rabban például­­ egy demokratikus nőegyleti összejövetelről csak úgy mellékesen lehetett szó. Régi idők régi embereit, apáinkat, anyá­inkat szólaltatja meg a színműíró , néhai Véli Mihály és ezért ,az egész inkább úgy fog tűn­ni mint a ködbelült múlt kedves emléke. Em­léke annak a múltnak, mely a dolgozó kis­embernek kevés jót és szépet, de annál több tragikomikus helyzetet jelentett. A vígjáték írója „ Véli Mihály ,a mi kis fa­lunk helyi szerzője a színpad szerelmese volt. Furcsa betegség ez a sz­inpadi szerellem. Nem jelent anyagi előnyt „ legtöbbször még világi sikert sem de mégis megmarad egy életen át. Mert Véli Mihály számos színdarabot írt. Nem szerzett velük vagyont a lexikonok sem em­lékeznek meg róla. Szóval a hírnév istennője sohase­m mosolygot­t rá. Mégis írt és öreg abo­­nyiak emlékeznek rá: ha színtársulat érkezett­, annak minden előadásán ott­­ült a­­közönség so­raiban. Virágcsokrokkal kedveskedett a szín­művésznőknek a férfiakat kellékekkel, ruha­darabokkal segítette ki. Szóval inkább áldoza­tot hozott, mint előnyöket remélő rajongója volt a színháznak. De a tudósok megállapítása szerint ez az,igazi szerelem. A szép,­érdeknél­­küli szere­te­te. Kevés és jóleső megemlékezés ez a színházi előadás Véli Mihály életéről és munkásságáról. Magáról a községről, a mi kis világunkról, melynek levegője az irodalom művelőinek egész sorát érlelte meg. Mert az irodalom­tör­ténészek szerint itt született Dumas, a­ franci­ák nagy írója, Abonyi Lajos, akinek színmű­­­vei a­­Nemzeti Színházban kerültek színre. Az itteni katolikus temetőben nyugszik nagy köl­tőnknek Petőfi Sándornak sógornője Petőfi Istvánné. Mellette a zsidótemetőben a 910-es évek ünnepelt írójának Ágai Adolfnak szülei. Ide kötik rokoni kapcsolatai Erdős Rencet és Bus Fekete Lászlót. Itt született a modern szociális szellemű dráma irodalom büszkesége. Háy Gyula és az itj haladó szellemű hírlap­írás kitűnőségei. Pusztai Béla valamint Abo­nyi Gyula. , Az abonyi volt polgári iskolában falagott raj­zol a világhírűvé lett Visky János állatfes­tő. Itt a tószegi határban lakott Háry János a nagy népmese humoros hőse. Kodálynak a hi­tes Háry János operájn ezzel a dalművel­­kez­­dődik: »Nagyabonyban« csak két torony látszik. Míg Maylandban 32 látszik, Inkább nézem az abonyi kettőt. Mint Maylandban azt a harminckettőt.« * Torma János nagyszerű rendezésében mu­tatták be műkedvelőink Véli­s Mihály színmű­vét. Jól összedolgozott és s egymást megértő mű­kedvelő gázda alakította a szerepeket. - Abonyi villámhírek Szombaton este 6 órakor kezdik meg ökölví­vó tréningjüket az EPOSz ökölvívó szakosztá­lyának tagjai. Az­­edzéseket, m­eyekhez kellő felszerelés van, megfelelő tréner­­irányítása mellett az EPOSz székházában,­­a volt SzDP helyiségében tartja. Abony ifjúságának régi ál­ma teljesült ezzel, hiszen Abonyban eddig is­meretlen volt a sportszerű és megfelelően irá­nyított ökölvívás. "­­ Birkózószőnyeget keresnek azok az abonyi ifjak akik az EPOSz-ban akarják folytatni gyakorlataikat. Abony közönségének segíteni kell ezt a nemes­­törekvést és az akinek van fe­lesleg afrikia v-agy disznószőre ajánlja azt fel az­­,EPOSz-nak, hogy piegizmosodhasson kétségünk sportélete. glifflUHIH MWWniwIH­WWHWI 11T1TMMIM Kii X. ÚJJÁÉPÍTÉSI ILLEM­­SORSJllÉH FŐNYEREMÉNY: 6­0.0­0­0 Ft Nyeremények összértéke : 720.000 Ft. Nyeremények: 1x60.000.— 1x 30.000.— 4x10.000.—, 6x500o —., 10x2000.— 50x1000.— stb., stb. Húzás: Budapesten 1948. december­­ 7-én déli 12 órakor a lottójövedéki­­ igazgatóságnál, Budapest, V., Szalay­­u. 10—14 alagsor 7. sz. SORSJEGY ÁRA: 1 .rész 6.-Ft Fél 3.-Ft Sorsjegyek kaphatók a lottójövedéki igazgatóságnál (Budapest, Szalay­ ut­­ca 10—14. félemelet 48), azonkívül minden dohányárusnál, és osztálysors­jegy főárusítónál, valamint egyes pénzintézeteknél. A pénz­­előzetes be­küldése esetén a lottójövedéki igaz­gatóság a sorsjegyeket portómente­sen küldi meg.

Next