Czegléd és Vidéke, 1893 (3. évfolyam, 2-53. szám)

1893-10-01 / 40. szám

Ill­ik évfolyam. CZEGLÉD és VIDÉKE 40-ik szám temető vizétől, mert egy nagy szűrőnek tartjuk föl­dünket, a melyen átszivárog az esőviz s keresztül­hatolva a sírgödör félelmetes rétegein is, lent meg­gyűlik talajvízzé. A­ki egy kissé érzékeny tem­é­szetű, borzadály is fogja el, mert túlcsigázott kép­zeletével rémes képeket alkot magának a föld gyom­rában végbemenő egyszerű processzusról s a temető vizét jó ok semmi esetre sem tekinti. Ez azonban elfogultság. Mert temető­ viz is van igen jó, élvez­hető és egészséges így a kátai útnál levő ref. te­mető vize is. Egyedül salétromsav és szénsav van benne sok, a­melyek valóban a rothadás­­ mellék­termék­ei. A következő táblázat ad érdekes képet arról, mennyit tartalmaznak ezek a vizek súly szerint az oldott sóknál s az organikus anyagból. Csak a fon­tosabbakra fektettem súlyt, a számítást pedig a szo­kott arányban tettem, i. i. 100000 súlyrész víz anyaga grammokban kifejezve. Az utolsó rovat a megengedett határokat tünteti fel szintén grammok­ban, a maradék megbámult, megszenesedett és belőle füstölve kiégett az organikus anyag. Ilyen erős szennyezés a legnagyobb ritkaságok közé tartozik, a­mennyiben hatszor annyi szerves anyag van ben­ne, mint a­mennyinek szabad volna. Salétromsav 4­67 van benne; ez biztos jele az állati hullarot­hadásnak, még­pedig borzasztó nagy arányban. Mik­roskop alatt sok kovasav szemcséket, gyökérszálat, növényi epidermist, barna ikrás anyagot s a szokott infuzóri­ákat lehet látni benne. Beszáritva mész, m­ignesi és konyhasó kristályok láthatók. Ezen kút vizét, dús organikus anyag tartal­mánál fogva gyógyszerül lehetne használni s meg­illeti az „aqua mortus“ név. A nyár végén gyüj­tött pedig „aqua mortus concentrata”-nak felelne meg, mivel nyáron a viz alacsonyabban van, s a rothadás vehemesebb s egy nagy nyári zápor után jó töményoldatot hozhatunk létre. (Vége köv.) 11 Ref. Szr. Vasút in Viz tart. meny. 1 temető temető dúló ház megeng. határa — 100.000 súly rész vízben van — Cl. 5’85 18-44 27-16 2—2 ez megfelel Na cl 9 65 30-42 44-81 3-3—5 nek 64 1’89 10-13 36'51 9-5—12 megfe. S03 1'58 8-37 30-42 8—10 nek N 02 203 4.67 1-37 H„N és NO, éppen n2 03 1-67 386 1 14 nem vagy csak h3 n 0-0053 0-32 alig észrevehető — nyomokban Organi-0-96 6 05 2.10 1 kali. hyp. Man. kus 0 28 1'55 0-51 0‘3 Oxygen anyag 2-12 12 65 468 2 Oxalsiiv. A ref. temető vize tehát élvezhető, s mikros­­kop alatt barna ikrás anyagok úszkálták benne és fatoszlányok, a melyek a kútkáváról hullhattak bele. Beszáritva kovasav, mész carbonát, konyhasó és magnesium sulfát kristályok voltak láthatók. Az újvárosi temetők vize azonban igen rosz. A négy temető vizéből bármelyiket választhattam volna,­ mert a vízmérések szerint mind egyforma. Én az izr. temetőét választottam azon okból, mert az a legrégibb temető és a kút nincs is a sírok közt, hanem a temető szélén, az úton. Ez a víz minden oldott alkatrészből a maxi­mumot vagy annál jóval többet is tartalmaz. L­ine szalmasárga, igen gyengén édeses, de jó izű, s kis­sé lúgos kénhatású. A vizet épen oly időtájban gyűjtöttem, mikor néhány nappal előbb eső volt és pedig májusban, a­mikor a talajvíz a rendesnél ma­gasabban áll. Ha a talajvíz leszáll, e kút víz színe fehér s igen jó izű lesz. Analysis közben ritka tüneményt tapasztaltam a szilárd alkatrész meghatározásánál. A p­atika csészében visszamaradt rész 180 ° C melegítve, bor­sárga színű lett, azután kihevitve magas hőfoko­t a melynek megszerz­ése végett ezen év elején indí­tottak mozgalmat. Azután felavatta a lobogót s buz­dító szavát az iparos­ ifjakhoz intézvén, a haza és Czegléd polgárainak éltetésével végezte beszédjét. Eközben lehullott a lepel arról a szép zöld zászlóról, a melyen az egylet neve van kivarva, s a zászló­­anya feltüzte a fehér szalagot, s egy koszorulány megkoszorúzta. A szalag felírása ez : „Szabó Gyuláné, 1893. szeptember 24.” Zajos éljen hangzott fel erre, s azután Szabó Mariska szavalta el igen ügyesen Forgács Endre szép alkalmi költeményét, a­melyet lapunk mai számában teszünk közzé. Ezután a szögbeverés következett. Összesen ötven szög volt, a­melyből egyet-egyet be­vertek, lelkes jelszavak mellett, az elnök, a zászló­anya, egy koszorúlány, Kossuth Lajos­­ helyett, a „béke, egyetértés és összetartás jelzésével“ Csutak Kálmán ezredes, Gr. Károlyi Gábor helyett B. Mol­nár Sámuel, a polgármester, a rendőrkapitány, a négy helybeli lelkész, a közjegyző, Nagy Sándor, a kecs­keméti körösi, abonyi, irsai ip. ifjúság, a négy hit­község és tanítótestület, a polg. isk. tanári kara, va­lamennyi egylet, a pénzintézetek és gőzmalmok. A helybeliek közül csak a r. kath­. tanítótestület nem verte be a neki küldött szeget, a­mi általános fel­tűnést keltett. Program m­on kivü­l Nagy Rudolf beszélt az ipa­ros ifjak közül, fogadást tevén, hogy híven követ­ni fogják zászlójukat. V­égül a dalkar énekelte el a „háromszinü zászló“ czimü dalt, s ezzel az ünnepély véget ért, s az ifjúság zászló alatt a Kossuth-kürbe vonult, a­hol HÍREK. — Esküvő. Raffay Sándor, tápió-szent-már­­toni evang. lelkész, városunk fia, lapunk jeles mun­katársa, szeptember 26-án, kedden délelőtt 11 órakor esküdött örök hűséget néhai Dr. Dillnberger Emil. Volt bécsi egyetemi tanár, majd beszterczebányai vá­rosi főorvos szép leányának, Mariska kisasszonynak, Beszterczebányán. Isten áldása kísérje igaz szerete­­ten nyugvó frigyüket ! — Eljegyzés: Weill Lajos, a czeglédi ipar­és kereskedelmi bank könyvvezetője, eljegyezte Stern Sámuel földbirtokos kedves leányát, Lottika k­isas­­­­szonyt Mezőberényből. Gratulálunk ! — Október 6. A magyar nemzet történeté­nek egyik gyásznapja ez A reménység és birodalom csillaga alkonyodon le ekkor, mert a zsarnok önkény győzött a nemzeten. De azóta szebb napok derültek a magyarra, épen azért kötelességünk megemlékezni elhunyt nagyjainkról. Ajánljuk tehát, hogy a czeglédi temetőben nyugvó Földváry Károly sirkantját koszo­­rúzzák meg ezen a napon ! A fiatalság vegye kezébe ezt az ügyet, s talán a közművelődési kör tehetné meg a lépéseket. Ha kiskörű lesz is a nyilvános meg­emlékezés, mert nagyobb szabású ünnepélyt tartani addig már nem lehet, nem lesz az baj. Már az a­­ tény, hogy nem felejtjük el jelesünket, magasztaló és dicséretet érdemel. — Az új főkapitány, Czegléd város fő­ka­pitányi állását betöltötte már a főispán, három pá­lyázó közül Dr. Aranyi Lajos árvaszéki ülnököt ne­vezvén ki erre az állásra. A kinevezés híre csütörtö­kön jött meg a megyétől. Az új főkapitány a f. bó - én tartandó rendes közgyűlésen teszi le a hivatali esküt a képviselőtestület színe előtt. Örülünk, hogy végre-valahára megtörtént a kinevezés, mert a mos­tani állandó helyettesítések nem voltak előnyére a városnak. Az új főkapitány működése elé pedig bízó reménységgel nézünk. Sok felelősséggel járó,­ terhes állása odaadást és lelkiismeretes becsületességet követel . Elét közgyűlést tart a jövő héten Czeg­­léd város képviselőtestülete, még­pedig csütörtökön és szombaton. A csütörtöki rendes közgyűlés lesz, a egy órakor nyolc­van terítékű közebéd volt. Az első felköszöntőt Szabó Gyula mondta, éltetvén az ifjúsá­got s megköszönvén azt a kitüntetést, a melyben ne­jét és családját részesítették. Füller Béla a zászló­anyát, Kádas Mihály a zászlót, Molnár Zoltán és Füller Béla a koszorúlányokat, Mészáros Lajos és Király Ferenc?., az abonyi küldöttség vezetője, a czeglédi iparos ifjúságot éltették. Csutak K. ezredes a zászlóanyát köszöntette fel, s megígérte, hogy azon­nal megírja Kossuthnak ezt az üttingélyt és hogy he­lyette szöget ütött a zászlóba. Füller Béla indítvá­nyára üdvözlő táviratot küldtek Kossuth Lajosnak. Végül Nagy Rudolf adott elő Ganányitól egy tetsze­tős monológot. Az ebéd lelkes hangulatban délután három óráig tartott. Négy órakor az egyleti helyiségben díszköz­gyűlést tartottak, a­melyen az egylet dísztagjaivá megválasztották . Szabó Gyulát, Csutak Kálmán ez­redest, Némedy Györgyöt és Forgács Emire sárbo­gárdi ev­ref. lelkészt. S a nagy nap szelleméhez hí­ven az elnök indítványozta, hogy a kör azon határoza­tát, a­melylyel több tagot kirekesztettek, helyezzek hatályon kívü­l, de ezt 3­ szavazattal, 7 ellenében elvetették. Este hét órától más­nap reggelig a Kossuth körben tánczmulatságot tartottak, a­melyen szintén igen sokan vettek részt. A négyest száznál több pár tánczolta. Ott voltak: Asszonyok: Szabó Gyuláné, Szabó Imréné, Nagy Sikidomné, Némedy Györgyné, Sebők Józsefbe­, Szokolai Istvánná, Szlávik Mártonná, Sárik Edéné, Sárik Jó­­zsefné, Huszicska Endréné, Hoffer Félixné, Szalisznyó Benőné, Hanga Pálné, Bucskó Mihályné, Kovács Sándorné, özv. K a­melynek tárgysorozatába felveszik az új főkapitány eskületételét és Dobos Jánosnak a gimnázium javára tett 75000 fk­os alapítványáról szóló jelentést A szom­bati rendkívüli közgyűlés egyetlen tárgya a szőkehalmi birtok megvételének jóváhagyása. Ezek a közgyűlések azért is érdekesek lesznek, mert az új képviselőket most hívják majd be először. — Ösztöndíj. A város által alapított 200 frt ösztöndíjat a jövő tanévre szerdán ítélte oda a bizottság. Hat pályázó közül a 200 frtos fődíjat Kukla András bölcsészettanhallgató nyerte el, a­mely évről évre az övé marad, míg tanul s arra érdemes lesz. A 100 frtos mellékdíjat pedig Traub József joghall­gató kapta. — A lejtmérezés. Múlt heti vezérczikkünk általános tetszésre talált olvasóink körében és itt az ideje, hogy a várost szakértő mérnök által lejtmé­­reztessük, mert a mai állapot tarthatatlan, így a Jászberényi-utnak leásása és kikövezése felől maga a polgármester is kijelentette, hogy haszontalan és elhibázott munka volt, s most a polgármester és a mérnök egymásra szeretnék tolni a felelősséget, s mindegyik a másikat okolja. A Kátai-utat meg felölre is feltöl­tették, úgy, hogy a víz okvetlenül az udva­rokba folyik, s így a háztulajdonosoknak is sok kárt és költséget okoz a mai rendszertelenség. Hogy pedig milyen sértő eljárásra vetemednek, mutatja az, hogy a Kossuth­ tér új kikövezésének díját ismét meg akar­ják venni a háztulajdonosokon, holott néhány évvel ez­előtt egyszer már fizettek azok a háztulajdonosok. A mostani mérnök teljesen jó kövezetet szedetvén fel, csakugyan jogtalanság volna a mérnöki szeszély miatt a polgárokon behajtatni a kövezés díját, a­kik a tanácshoz fordultak ezen jogtalan követelés törlése iránt. Szenved tehát a város és a polgárság egyaránt! Épen azért újból követeljük a lejtmérezést. — AZ ipartestület most költözködik saját házába 1. ker. 373. sz. alá, minél fogva a hivalos órákat nehány napig nem tartják meg — A városi sétakertről. El kell ismer­nünk, hogy a külső vasút utczán levő városi séta­­kert ügyes berendezésű és hogy reményen felül jól sikerült. De az is bizonyos, hogy a nyár vége felé édes keveset törődtek vele, s a nap perzselő heve ellen alig locsolták. Pedig tudtunkkal köteles lett volna erre a kertész. Most, hogy a hideg időjárás következik, figyelmeztetjük az elöljáróságot, hogy a fákat és dísznövényeket el ne felejtsék a tél fagya ellen kellőképen megóvni, nehogy az eddig ráfordí­tott összeg kárba vesszen. — Színészet. Zoltán Gyula színtársulata a a lefolyt héten közepes érdeklődés mellett érdekes mű­sorral játszott a helybeli színházban. Ma estére A cse­­perke kalap énekes népszínmű kerül szinte, Dereki Antal szerző közreműködése mellett, melyet a közön­ség figyelmébe ajánlunk. Zoltánnak az lesz az utolsó előadása. — Kedden már Pesti Ihász Lajos színtársu­lata játszik. Ez a társulat, melynek saját zenekara és ügyes személyzete van, mindössze 10 előadást tart­vács Józsefné, Kerekes Lajosné, Kovács Istvánná, Túri Ist­vánná, Pákozdi Andrásné, Orosz Andrásné, Juhász Andrásné, Filipovics Sándorné, Tóth Sándorné, Bihari Sándorné, Gers­te­ibrand Sándorné, Burnát Mihályné, Vég Áronná, özv. Papp Sándorné, Harczi Jánosné, Bovics Józsefné, Markovics József­­né, Ócsai Mihályné, Nagy Pálné, Éder Mátyásné, Csurgai Sán­dorné, Eichberg Gusztávné, Lender Jánosné, Tóth Istvánná, Prohászka Pálné, Csizmadi Jánosné, Józsa Gergelyné, Sápi Károlyné, Lugosi Sámuelné, Pánczél Jánosné, Bóbis Sándorné, Kökény M­hályné, Bálint­­-né, Biró Ádámné, Bóbis Istvánné Sztankovics Jánosné, Ivaska Lajosné stb. Leányok: Szabó nővérek: Fucskó Teréz, Hancz Ma­riska, Harczi Zsuzsika, Huszicska Vilgua, Ivaska Teréz, Ko­vács Eszter, Lugosi Lidia, Nagy Róza, Orosz Róza, Pánczél Teréz, Sági Teréz, Sárik Mariska, Szlávik Mariska, Tóth An­gyel, Túri Róza, Utasi R­óza, Végh Juliska, Végh Zsuzsanna, Komarek Antónia, Sebők Fanni, Papp Erzsike, Ócsai Zsuzsika, Benke Eszter, Metyó Eszter, Sztanyik Lídia, Izsó Teréz, Sápi Eszter, Nagy Mariska, Csurgai Mariska, Pákozdi Mariska, Okos Emiké, Szokolai Teréz, Szegedi Mariska, Kovács nov., Cseh Eszter, Sárik Angyel, Dani Lídia, Szabó Klára, Csiz­madia Mariska, Vincze Hermin, Szűcs Zsuzsika, Herczeg Li­dia, Czikora Lidia, Molnár Lidia, Pataki Eszter, Zsumberger Teréz, Mészáros Erzsébet, Markovics Zsuzsika, Bata Mariska, Józsa Teréz, Hoffer Róza, Czereczki Eszter, József Mariska, Gulicska Etel, Zsarnóczay Mariska, Hanga Róza, Bóbis nővé­rek, Deli Julianna, Szé­benyi Mariska, Biró Teréz, ilarsányi nővérek, Gyura Teréz, Bujáki Teréz, Kaczúr nővérek, Fo­dor Eszter, Bálint Erzsébet Sági Juliska, Juhász Matild, Ko­vács Teréz, Negyedi Róza, Bán Vilma, Frohászka Mariska,, Göbölyös Julcsa, Farkas Eszter, Cseh Eszter, Szeliczky Emiké stb. stb. • Véget ért hát az a szép és lélekemelő ünnepély. Az iparos ifjúság pedig haladjon azon szép zászló alatt tűrhetetlenül. Az egész város rokonszenve kiséri nemes munkájában.

Next